Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

— 51 2738. sz. XI. Pius pápa körlevele sz. Ágostonról a hívekkel közlendő. V. nyeiről felvilágosítjuk, őket a részvételre buzdítjuk és nekik segítségükre vagyunk. Egyházmegyém minden papja saját, kedves tapasztalásából ismeri a zárt lelkigyakorlatoknak az egész életre kiható előnyeit. Nem lesz nehéz tehát a lelkigyakorlatoknak a szószékről való ismertetése, aminek minél gyakoribb felemlítése és ajánlása kívánatos. Főleg nagy súlyt helyezek arra, hogy azok, akik akár a kat. társadalmi és hitbuzgalmi egyesületekben, akár a kat. közéletben, az egyházközségekben vezérszerepet töltenek be, illetve tekintélyt képviselnek, avagy a bennük megbízó hívek nevében eljárnak s az egyházközségek ügyeit intézik, tiszta lelkű, az egyház érdekeit igazán szívükön viselő és a lelki életben minél nagyobb tökéletességre törekvő férfiak és nők legyenek. Az egyházközségi élet legszebb megindulása az egyházközségi képviselők zárt lelkigyakorlata lehetne E tekintetben is kérem t. Papságomnak megérlő támogatását. A német katolikusoknak példás felvonulása a lelkigyakorlatok végzésére a német szervező erőnek egyik utánzandó megnyilatkozása. Tua res agilur jelmondat alatt folyik a szervezkedés. Ezt a szervezkedést akarom egyházmegyémben is megindítani! Ennek a szervezkedésnek kivi tele t. Papságom buzgóságán fordul meg. Hogy tehát ez a fontos közreműködés minél tökéletesebb és készségesebb legyen, kérem t. Papságomnak a legközelebbi papi íanácskozmány alkalmával jegyzőkönyvbe foglalandó véleményét a további teendőkre nézve. Az a természetfeletti okokból táplálkozó fiúi tisztelet, mellyel Szentséges Atyánk XI. Pius pápa iránt viseltetünk, ösztönözzön mindannyiunkat arra, hogy aranymiséje alkalmával „az égi kegyelmeknek atyai bőkezűséggel megnyitott tárházából" a gondjainkra bízott híveknek minél több, az Ő kívánsága szerint való maradandó értéket juttassunk. Szentséges Atyánk XI. Pius pápa szent Ágoston halálának 1500 éves fordulója alkalmából terjedelmes körlevelet bocsátott ki, amelyet magyar fordításban '/. azért közlök, hogy ennek a nagyszerű íratnak megértése és közlése megkönnyíttessék. A körlevél némely része főleg a papoknak szól, a legnagyobb része azonban olyan tartalmú, hogy a világiakat is bizonyára érdekli és felemeli. Híveink nagyrésze oly keveset hall a szentatyák életéről és működéséről, hogy ebből a szempontból is indokolt a körlevél legtöbb részének értelmes felolvasása és megmagyarázása. A legnagyobb egyháztanítók életével és működésével legkivált a katolikus értelmiségnek kellene tisztában lennie. Ezért jónak látnám, ha tiszt, lelkészeim ezt a körlevelet alkalmas időben a kat. körök ünnepélyein is megismertetnék Sz. Ágoston homiliáiből öt részlet van közölve az úrnapi breviáriumban, illetve ennek nyolcada alatt. Mivel pedig az 1928. évi egyházmegyei zsinat előkészítése alkalmával kiadott 2419. sz. körlevelemben (34. lap) az eucharisztikus szellem erősítése végett a szentekről való gyakrabbi prédikációk tartását is ajánlottam, sz. Ágostonnak ismertetését e címen is fontos nak tartom. Szeretettel kérem tehát t. Papságomat, hogy a mellékelt körlevélben foglalt bő anyagot szívesen tanulmányozza és a körlevél egyes részeit egy vagy több sz. beszéd kíséretében a híveknek felolvassa. A július hó 1 én elnökletem alatt tartott concursus alkalmával a következő ifjakat vettem fel theologiára: ifj. Döbrentei Gábort és Tóth Mihályt, kisebb papnevelőmbe pedig: VII. o ra Bagó István, VI. o.-ra Flaisz Pál, Kern János, V. o.-ra Beck István, Bene László, Czódor István, Erni Ferenc, Greksa József, Hesz Lajos, Miholics Imre, Skalecz Gyula, Tamás Péter, Turopoli Arisztid; feltételesen pedig Jónás Márton és Paviákovics István gimnáziumi tanulókat. 2885 sz. A szemináriumokba felvett papnövendékek. Konkrét eset kapcsán kérdést intéztem a a népjóléti miniszter úrhoz, hogy az egyházi alkalmazottak csakugyan kötelesek-e biztosításra a OTI.-nél. A miniszter úrtól ebben az ügyben a következő választ nyertem : ,82.927/1930. III. a. szám. Fenti ügyben hozzám intézett beadványa, valamint a felhívott Országos Társadalombiztosító Intézet vonatkozó jelentése alapján a szóban forgó kérdést vizsgálat tárgyává tettem s annak eredményéhez képest szíves tudomásul az aláb biakat közlöm. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927: XXI. tőrvénycikk 1. §-ának 16 pontjában és az 55. §-ának első bekezdésében valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás tárgyában rendelkező 1928: XL. törvénycikk 1. §-ának első 1) bekezdésében foglalt rendelkezések a törvényesen bevett és a törvényesen el ismert vallásfelekezetekkel kapcsolatban csak az ezek által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek biztosítási kötelezettségét állapítják meg. Ellenben minden feltétel mellőzésénél kizárták a biztosítás köréből a törvényesen bevett és a tőrvényesen elismert vallásfelekezetek hivatalait a képviselőház munkaügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának 2441. sz. Egyházi alkalmazottak az OHnél biztosításra nincsenek kötelezve.