Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1929

Index

- 47 ­nak minden kopársága mellett érdekes tájait, az arab falvakat, a kopott házakat, a sima tetőket, a köves dombokat, a sivár hegyeket, a sötét arcokat, s a kevés kulturát, mit e vidék mutat. A hosszú út oly gyorsan lepergett mint egy ér dekes film, s néhány derült, zöldelő domb után előttünk ragyogott Názáret városa. Hegyes-völgyes utcáiról, üde kertjeiről, pompás zárdáiról, több szép templomáról csodás derű mosolygott elibénk. Itt élt a Szűz Anya. Ide küldte hozzá maga az Úr Isten egyik főangyalát. Itt hangzott el az a nagy üzenet, mellyel a megváltást az Ő Szent Fiának elküldése által megvalósí­totta, s mellyel a világot a pusztulás sötét örvényéből ismét kiemelte. Itt csendült fel a Szent Szűz válasza : „legyen nekem a Te igéd szerint" 3, mellyel az elbukott s kárhozatba indult emberi nem felemeléséhez önmagát áldozó, ne­mes szeretettel segédkezet nyújtott. Itt élt és dol­gozott a csendes szent József, a szent család feje. Itt töltötte az édes Jézus is rejtett életének, kedves, családias, zavartalan szakát, melyben — miként a szentírás mondja — „növekedik vala bölcseségben, időben és kedvességben Isten az s emberek előtt." 4 Szent öröm és benső meghatottság töltötte el tehát mindannyiunk szivét, mikor az Angyali üzenet tágas, napsugaras, fenkőlt templomában ott álltunk, térdeltünk, imádkoztunk s énekel­tünk a szent mise alatt, ahol az Úr angyala megjelent s ahol Isten mindenható akarata foly­tán „az Ige testté lőn" 5. Átéreztük Isten irgal mának szivet, lelket, belátást, értelmet magával ragadó titkát és varázsát s midőn ugyanaznap e kedves városból feljutottunk a Tábor hegyére, szent Péterrel mi is azt gondoltuk: „Mester, jó nekünk itt lennünk" 0. Názáret a harmonikus lelkek tiszta örömé­nek ideális helye. Hiszen a szent család nemes életéből annyi bájt merített s annyi lelket átfor­máló kegyelmet közvetít ma is és mindenkor, hogy a különféle szerzetek és rendek előszere­tettel ragaszkodnak hozzá, építenek benne há­zakat, intézetet, derűs templomokat. Názáret és Tábor hegye vigasztaló bepillantást enged nem­csak Palesztina különös földjére, hanem az üd­vösség ama hónába is, melynek lépcsőjéül, tor­nácául rendelte az Isten. Názáretből a boldogságos Szent Szűz szüle­tése napján, szept. 8-án a déli órákban elindultunk Jeruzsálem felé. A több mint érdekes, hosszú országúton újra éledt körülöttünk sok ezer év tömör története. Érintettük úgy az ószövetség, mint az újszözetség sok hírneves helyét. Látni véltünk 3 Luk. 133., 4 Luk. 2.52., 8 Ján. 1.14., « Luk. 9.33. temérdek eseményt. Feltámadtak a mult emlékei, amint Gineának 7 üde forrásait, gyönyörű kert­jeit, pálmaligeteit sietve átszeltük; amint elha­ladtunk a gilboai hegyek mellett, melyek Saul és Jonatás haláláról maradtak híresek; s ami­kor átkeltünk az esdreloni síkon, a híres Gari­zim és Hebal hegyek között, hol a régi Sichem, Izrael fővárosa feküdt s hol egykor Ábrahám mutatott be áldozatot az igaz Istennek. Siche­met ma Nablusnak nevezik. Fekvése festői, ta­laja termékeny, üde forrás-vizek öntözik több felől. Itt e bájos, romantikus völgyben van Já­kob kútja is, hol az Üdvözítő többször meg-meg­pihent. Mi is megpihentünk e ritka szép helyen és buzgó imában kértük az ég Urát, hogy amint e régi kút vizével évezredek során fel-felüdítette az itt járt népeket, ugyanúgy enyhítse a mi lel­künk nagy szomját is kegyelmének bőséges vizével. Azután elhagytuk ezt a derűs völgyet s vele Szamariát. A völgy szélén kapaszkodó dombról beláttunk már Júdeába s feltűntek előttünk ennek kopár, sőt zordon hegyei. Az első falucskát, melyet innét láttunk, Korijut­nak hívják, — régen Karioth volt, az áruló Júdás szomorú hazája. Tőle délre Silo-nak romjai merednek az égnek, azé a városé, hol annak idején háromszáz éven át a zsidók szent sátra és a frigyszekrény állt. Majd előra­gyogtak Efraim hegyei és a hasonnevű vá­roska romjai. Kissé lejebb Bethel-Luz-hoz ér­tünk. Itt állt Palesztina legelső szentélye. Itt épí­tett oltárt már maga Ábrahám. Itt látta Jákob is azt az égi létrát, melyen az angyalok hozzá közeledtek, mikor Ézsau bosszúja elől sietve menekült. Itt ült törvényt s nép felett Sámuel próféta, s itt tépték szét az erdei medvék az Elizeus prófétát kigúnyoló, gonosz gyermekeket. Beeroth, Ramah, Anathot, Tell-el-Ful ősi helyek után feljutottunk a Skopus hegyére (828 m), ahonnét először láttuk meg a szent város sötétlő falait. Itt e hegyen táborozott Titus is hadával s itt készültek fel a város ellen az összes ostromlók. Mi is valamilyen nagy ostromra jöttünk, ámde nem fegyverrel, gyilokkal, puskával, fal­törő kosokkal, hanem lelkünk buzgó imáival. Ostromolni akartuk az eget magunkért, népün­kért és a Szentföld ama szerencsétlen, szegény lakóiért, akik — bár az üdvösség forrását kéz­zel érinthetik — ma is „sötétségben és a halál árnyékában ülnek" 8. A nap már mélyen állt, mikor Jeruzsálem 7 Itt gyógyította meg az Űr Jézus a tiz bélpok­lost, akik közöl csak egy egy tért vissza hozzá meg­köszönni a nagy jótéteményt. 8 Luk. 1.79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom