Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1929

Index

— 35 — reskedelmi tanonc iskoláiban is a hitoktatások odaadó, gondos és buzgó figyelemmel-kiséréséí, ápolását és gyümölcsöket hozó ellenőrzését. Ebből folyóan, a Rendszabályok III. részének 2. §-a kapcsán, kifejezetten is kivánom, hogy az esperes-tanfelügyelő urak egyházmegyém egész területén levő és kerületükbe eső minden olyan elemi iskolában, amelybe kat. tanulók járnak, s akiknek hitoktatása egészen osztatlan vagy részben osztott osztályok szerint történik, külön megvizsgálás tárgyává tegyék, hogy azon osztatlan vagy részben osztott iskolákban a hitoktató urak vonatkozó hittani helyi tanmeneteiket csakugyan a püspöki Tanterv 11—-13. lapjain b—f) pontok alatt, sőt esetleg a f) pont csillagos jegyzetében előírt Tanításterv és esedékesség szerint készítették-e és kapták-e reájuk az illetékes, főtanfelügyelői jóváhagyást. Az elemi iskoláktól magasabb fokozatokon : általános és gazdasági továbbképző, polgári, iparos és kereskedelmi tanonc iskolákban pedig, ha esetleg több, fokozatosan magasabb osztály vagy évfolyam volna, hitoktatás szempontjából megfelelő felsőbbségi engedéllyel, összevonva, az esperes-tanfelügyelő urak különös figyelemmel legyenek, hogy az ilyen összevont osztályokban vagy évfolyamokban a hitoktatók ne évről-évre állandóan és változatlanul ugyanazt a kevéske hittani anyagot tárgyalják, hanem az összevont fokozatos osztályok vagy évfolyamok száma szerint A), B), esetleg C) évekre osszák be. A hittani tananyag püspök-tantervi maximumából minden hitoktató ugyanazok szerint az elvek szerint köteles kiválasztani és beoszani, évről-évre tökéletesbítve, részletes helyi ttanmenetének lelkiismeretes minimumát, amint ezt fennebb a tanítókra nézve szorgalmaztam. Ugyanezt az esperes-tanfelügyelő urak is szorgalmazzák és ellenőrizzék. Hasonlóképpen sürgetem, hogy a hitoktatók minden órájukra necsak mint tárgyi célra készüljenek el mindenkor alaposan és lelkiismeretesen, a főbb vázlatpontoknak ajánlatos, rövid papirra-vetésével is, hanem, mint fennebb a tanítókra vonatkozóan sürgettem, a hitoktató urakra nézve is elengedhetetlenül sürgetem, hogy minden hitoktató minden hittan-tanítási egységének nevelő vallás-erkölcsi elemét, hatását, jelentőségét necsak maga előre keresse ki és állapítsa meg, hanem ugyanazt a nevelő vallás-erkölcsi hatást, hasznot, gyakorlati tanulságot a tényleges hitoktatás alatt növendékeivel tervszerűen, de mesterkéletlen természetességgel, találtassa meg, vétesse észre, értesse, szerettesse meg és tétesse életük gyakorlati szabályává. Ennek is gondos ellenőrző megfigyelésére szakítsanak az esperes-tanfelügyelő urak megfelelő időt látogatásaik keretei között. Végül az esperes-tanfelügyelő urak zárójelentéseiket kerületi iskoláikról a Rendszabályok I. részének 15—54. §-ai szerint és lehető egymásutánjukban, kerületi iskoláik hitoktatásáról pedig a Rendszabályok III. részének 1 — 12. §-ai szerint s ezek gondolatmenetét lehetőleg követve készítsék el és esperesi kerületük iskolalátogatójának összefoglaló jelentésével együtt, legkésőbben minden év július végéig terjesszék fel érseki hatóságomhoz. Az egyházközségek szerzett jogait és híveink anyagi érdekeit is megvédendő, szigorúan meghagyom T. Lelkészeimnek és álialuk az iskolaszékeknek, hogy ott, ahol akár a Canonica Visitatio, akár pedig a kifejlődött gyakorlat alapján a róm. kath. elemi népiskola fenntartója a politikai község, az iskolafenntartási terheket az egyházközség terhére semmi körülmények között át ne vállalják és iskolai szükségletekre,akár építésről, tatarozásról,avagy rendes iskolai szükségletekről is van szó, iskolai adót ki ne vessenek, hanem a politikai község bevonásával elkészítendő és a főegyházmegyei hivalalomhoz jóváhagyásra beküldendő iskolai költségvetéseket jóváhagyásuk után megfelelő fedezés végett tegyék át az iskolafenntartó politikai községekhez. Az, a körülmény ugyanis, hogy az iskolafenntartási költségek az 50 %-os községi pótadóból nem fedezhetők a 41.908 1927. VII. b. ü. o. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet szerint, nem mentheti fel a politikai községeket iskolafenntartási kötelezettségük alól. Abban a nem várt esetben, ha az iskolafenntartásra kötelezett valamelyik politikai község képviselőtestülete szabályszerűen hozott határozatában megtagadná az iskolafenntartási költségeknek a községi költségvetés keretében való biztosítását, az iskolaszék haladéktalanul forduljon a sérelmes határozat ellen fellebbezéssel a vármegyei közigazgatási bizottsághoz és kellően igazolva a politikai község iskolafenntartási kötelezettségét, kérje, hogy a politikai község határozatilag köteleztessék iskolafenntartási kötelezettségének a teljesítésére. Ennek a felebbezésnek a másolatát, a közigazgatási bizottsághoz beterjesztett bizonyítékok másolatával együtt, haladéktalanul küldjék be T. Lelkészeim főegyházmegyei hivatalomhoz. 565. sz. isk. A községek iskolafenntarlási kötelessége.