Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 1 — FŐE QYHAZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 1. szám. 92. sz. Egyházmegyei zsinat ügyében a papság véleménye meghallgattatik. A 356. Canon tíz évenkint egyházmegyei zsinat tartását írja elő, melynek az a hivatása, hogy az egyházmegyei papságnak és a híveknek különös szükségleteiről, az ő hasznukat szolgáló intézkedésekről tárgyaljon, „in qua de iis tantum agendum, quae ad particulares cleri populique dioecesis necessitates, vei utilitates referuntur." Nem az a célja tehát, hogy egy-egy zsinat általános érvényű, minden kérdést felölelő törvénykönyvet alkosson. Ez a Codex I. C. kibocsátása óta egyébként is felesleges, a magyar és a kalocsai egyházmegyei viszonyokra való tekintettel pedig rendelkezésre állanak az 1858. év óta nyomtatásban is megjelent körlevelek és statutumok, melyek az egyházkormányzatnak minden eddig felmerült kérdésére határozott utasításokat tartalmaznak. Az egyházmegyének ezen jól bevált szervezete és szabályzatai okozták bizonyára, hogy a papság körében is csak szórványosan merült fel az egyházmegyei zsinat összehívásának kérelmezése. Mivel azonban a Codex életbeléptetése óta számított tíz év vége felé közeledünk, s mivel a fent jelzett értelemben megtartandó zsinat több kérdést tárgyalhatna, ami most felszínen van, illetve több intézkedést megbeszélhetne, amik részint emberi gyarlóságból, részint a körülmények okozta aehézségek miatt, kellőkép nem érvényesülnek: szükségesnek tartom, hogy az 1928. év őszén az egyházmegyei zsinat megtartassék. Ez időszerint a zsinat figyelmébe kivánom ajánlani a gyakori szent áldozást, aminek megvalósítása ügyében szeretném hallani a papság véleményét. A veszedelmes mérveket öltő családi eretnekségnek, a gyermekáldás megakadályozásának a gyóntatással kapcsolatban való leküzdéséről is óhajtanék tárgyalni. A hitközségek kötelező megalkotásának ügye is megbeszélendő, mert az egyházmegye anyagi viszonyai a hitközségek támogatását nem nélkülözhetik, a kormányrendeletek pedig e tekintetben segédkezet nyújtanak. A papság idegenkedése az e téren való működéstől tapasztalatom szerint az ügy félreismerésén, sokszor indokolatlan félelmén alapszik. A decimalitás, illetve a papság hagyatékából az egyházmegyei célokra elkülönítendő rész megállapítása is tárgyalandó. Az ifjúsági mozgalmak, melyek vallásilag még most közömbös, avagy ellenséges oldalról sürgettetnek, illetve karoltatnak fel, új feladatok elé állítanak. A hitoktatás szakfelügyelete is jobb megoldást kiván. Nagy súlyt helyezek arra, hogy az ifjúság a Jézus Szíve tiszteletére a hatalmasan fejlődő Szívgárda segélyével neveltessék. A zsinat tárgyát képezné még továbbá a zsinati bírák, examinatorok és a consultor plébánosok megválasztása. A nm. püspöki kar 1925. évi őszi tanácskozmányának határozatából, de az ügy természetéből kifolyólag is rendezésre szorul a temető ügy. A temetők sok helyütt nagyon el vannak hanyagolva. Az egyházi épületek jó karban tartása és az egyházi ének művelése is tárgysorozatba kerülnek. Egyelőre ezek azon kérdések, amelyekkel való foglalkozást az egyházmegyei zsinat elé kitűzni szándékozom. Bizalommal kérem t. papságomat, hogy a zsinat céljára, illetve tárgyára vonatkozó, esperes kerületi gyűléseken kialakítandó véleményét febr. 15-ig tudtomra adni szíveskedjék. Egyben felhasználom ezen alkalmat arra, hogy az újév küszöbén a kis Jézus bőséges áldását kérjem kedves papságomnak minden jó szándékára, egész évi buzgó működésére. Az 1927. XIV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 60.000/1927. V. K. M. rendelet 1. §-ának második bekezdésében említett közszolgálati alkalmazottak elnevezése alatt ugyané rendelet megállapítása szerint az egyházi tényleges vagy nyugalomba helyezett alkalmazottak is értendők. Az ösztöndíj pályázatok beadása idején érdemes lesz e körülményre figyelemmel lenni. 14. sz. isk. Egyházi alkalmazottak gyermekeinek ösztöndijai.