Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

- 51 — FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 9. szám. 2367. sz. XI. Pius pápa irata a női atlétikáról. XI. Pius pápa kézirata Pompili bíboroshoz — mint Róma püspöki helynökéhez. Mint helynökünkhöz Róma városában mely valamint a kereszténység központja, s egyben a mi püspöki székhelyünk is, szükségesnek találjuk néhány szót intézni Önhöz, a Giovani italiane (olasz leányok) „Első nemzeti női tornaversenye" tárgyában, amely ugyanitt fog meglartatni május 4., 5. és 6. napjain, a szűz Mária különös tiszteletének szentelt hónap küszöbén. Mély fájdalommal tesszük ezt; de komoly megfontolás és buzgó ima után úgy érezzük, hogy ezt cselekedve apostoli tisztünkkel járó szent kötelességet teljesítünk, melyet a lelkeknek legfőbb pásztora és Ura, aki felettünk ítélkezik, bízott reánk ; Róma püspökének kötelességét, ki szent Péternek mindenkori utóda ; a püspökök és az egész világon élő hívek püspökének kötelességét. Úgy az egyik, mint a másik minőségünkben szavaink, fájdalom: csak panaszszavak lehetnek. • Valóban Rómának püspöke nem teheti, hogy fel ne emelje panaszszavát, hogy itt a katolikusok szent fővárosában, a kereszténység huszadik századában az az érzület és gyengéd figyelem, mely finom tapintatosságot követel a fiatal nővel és leánnyal szemben, annyira megfogyatkozott, amennyire nem sülyedí még a pogány Rómában sem, mely erkölcsi tekintetben nagyon lezüllött, midőn a legyőzött Görögország nyilvános játékait és meztelen testgyakorlati versenyeit elfogadta és meghonosította, a természetes jó ízlés követelte fizikai és erkölcsi rend sértetlen fentartása érdekében azonban kizárta azokból a fiatal nőt, akit egyébként még a sokkal züllöttebb erkölcsű Görögország sók városa sem tűrt meg e versenyeken. Valóban nem szükséges fejtegetni és még csak általánosságban sem emlékezetbe idézni ennek indító okait. Sokszor ki voltak már fejtve ezek az okok ;s ezeket a mély belátással megáldott atyák, meg anyák és tanítók, akiket a helyes és józan nevelési elvektől igen távol eső túlzó és hamis elméletek vagy indító okok meg nem tévesztettek, mintegy ösztönszerűleg megérezik, értékelik s élvezik továbbá szépségét és természetfeletti becsét mindannyian, akiket segít és megvilágosít az a sensus Christi, az a krisztusi érzék, amely a keresztény léleknek lelke. Azért mondjuk mi is a prófétával: Propter Sión non tacebo et propter Jerusalem non quiescam. Sionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom. (Is. 62, 1.) A püspököknek és az egész világ hívőinek püspöke sohasem feledkezhetik meg arról s különösen az ilyen körülmények között nem, minő a mostani, hogy ő az első azok közül, kiket az Isten az új Jeruzsálem őreiül rendelt, akikről írva van (Is. 62, 6), hogy egész nap és egész éjjel nem hallgatnak sohasem : Tota die tota nocte in perpetuum non tacebunt. Valóban az egész világ hívői megszégyenülnének és megzavarodnának, ha azt vennék észre, hogy mi hallgatunk, mikor szemeink előtt történik olvas valami, ami ellen, bárhol történt is, nem oly régen felemelték szavukat a mi helyeslésünk és bátorításunk mellett a főpásztorok. Már pedig ezek a főpásztorok, a mi Tisztelendő Testvéreink, a mi hallgatásunkban lelkiismeretüket kínosan érintő okot találhatnának a kételyre, hogy a mi érzelmeink és ítéletünk velük szemben megváltoztak. Igaz ugyan, hogy itt nem akarják ismételni azokat a merész túlzásokat vagy jobban mondva azokat az ízléstelenségeket, melyeket máshol felpanaszoltak és erre nézve reményt nyújtanak azok az óvó rendszabályok és kioktatások, melyeket a felelős rendezők a legutolsó órában kiadtak; de a dolgok természete és lényege mégis csak ugyanaz marad, különösen ha tekintetbe vesszük a helyi és történelmi előzmények szülte súlyosbító körülményeket, még mindig fenmarad az éles ellentét a nőnevelés sajátos és kényes követelményeivel szemben,