Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 100 — a vonatkozó adatok az illetékeseknek az iskolai év végén pontosan beszolgáltatandók. 16. Az első sz. áldozáshoz, illetve gyónáshoz a Püspökkari Tanterv és Utasítás értelmében ott, ahol a hitoktatás kedvező körülmények között történik, a II., egyebütt a III. el. osztályban kell vezetni a gyermekeket 17. Az egyesületekben, főleg a hitbuzgalmiakban a lelkipásztorok a szülők figyelmét a gyermekek eucharisztikus szellemben való nevelésére minél gyakrabban hívják fel. 18. Az első gyónásra való előkészítés necsak a bűnök szorgos tárgyalásából álljon, hanem inkább a bánat és erősfogadás felkeltésére, legkivált pedig a kis Jézus iránti szeretet, a Vele való egyesülésből fakadó öröm fölébresztésére szolgáljon. 19. A tanuló ifjúság két havonkint közös gyónásra vezetendő. Ügyelni kell arra, hogy egyegy alkalommal ne túl sokan vezettessenek gyónásra. 20. Törekedni kell, hogy minden gyermek valamely hitbuzgalmi társulatba beírassék. Ezen egyesületek vezetésében és a tagsági kötelmek teljesítésében a tanítók és tanítónők, illetve a szülők támogatása kikérendő. 21. A serdültebb ifjúságnál a havi, első pénteki gyónás, illetve áldozás szorgalmazandó. 22. A leventék vasárnapi testületi misehallgatása megkövetelendő annál is inkább, mert ezt a világi felsőbb hatóságok is megkívánják és a papságot az ifjúság erkölcsös nevelésében támogatják. A leventék évenkint lehetőleg háromszor közös gyónásra és áldozásra vezetendők. A lelkészkedö papság a levente-egyesületek életébe belekapcsolódva a leventék szellemi és lelki nevelésében buzgón közreműködni el ne mulassza. 23. A papság a cserkészetet vallás-erkölcsi alapon álló paedagógiai mozgalomnak tekintse és hasson oda, hogy a kath- intézmények, egyházközségek cserkészcsapatokat alakítsanak, vagy legalább a vezető állásokat megfelelő szellemű egyénekkel betöltetni igyekezzék. 24. Kitűnő, kath ifjúsági lapjaink terjesztését a zsinat a tanüggyel foglalkozók kötelességévé teszi. III. A hitoktatásra nézve. 25. A hitoktatás a lelkészeknek egyik legszentebb kötelessége lévén, (Can. 1329 ) annak alapos, lelkes és buzgó végzését a zsinat minden lelkipásztornak és hitoktatónak hangsúlyozottan a lelkére köti. Minden plébános, illetve lelkész tényleg vegyen részt a hitoktatásbna. 26. Azon célból, hogy a hitoktatók magasztos kötelességüknek, úgy saját hivatásuknak teljesítése, mint a gondjukra bízottak üdvőssége szempontjából eleget tehessenek, a zsinat kötelezi őket, hogy feladatuk méltó teljesítésére állandóan készüljenek. 27. A hitoktatás nem puszta tanítás és ismeretközlés, hanem a benső, tettekben megnyilatkozó hitélet megkedveltetése- A hitoktatók iparkodjanak tehát soha nem szűnő buzgósággal mindent elkövetni, hogy tanítványaik lelkében a hittan életté váljék, vagyis életük a szent hit tanai szerint alakuljon. Ezért ismerje meg minden gyermekének családi körülményeit a hitoktató és minden gyermekénél egyénileg ellenőrizze a hitoktatás egész tartama alatt a vallásos élet külső megnyilatkozásainak elvégzését. 28. Mivel e szakmában a tanítóknak is fontos szerepük van, a zsinat a hitoktatásban való eredményesebb segédkezés biztosítása végett szükségesnek látja a tanítók theologiai ismereteinek megfelelő bővítését. 29. A Rendszabályok II. 36. §. c) (71. 1.) szerint a tanítótestület negyedévi, illetve havi tanácskozmányain úgy a tantárgyak módszeres tanításáról, mint a tanítás és nevelés összhangzatos vezetéséről köteles tárgyalni. Ezzel kapcsolatban a zsinat felette kívánatosnak tartja, hogy ilyenkor a hitoktatás és a vallásos nevelés ügye minél gyakrabban szőnyegre kerüljön. 30 A hitoktatás rendszeres és állandó végzésével csak erre külön felhatalmazott tanítók bízhatók meg egy évi gyakorlat és az illetékes lelkész ajánlása után, ez azonban nem menti fel a lelkészt a tanító állandó ellenőrzése és legkivált azon kötelezettsége alól, hogy a gyermekeket a szentségek felvételére előkészítse. 31 A hittani vizsgák úgy osztandók be, hogy ezeken lehetőleg mindig a lelkész elnököljön 32. A hitoktatás szakfelügyelete további intézkedésig az egyházmegyei főtanfelügyelőségre bízatik, amely ezt részben közvetlenül, részben a theologiai, a középiskolai hittanárok és a hitoktatásban kiváló egyének által végzi. 33. A hitoktatás szakfelügyeletével kapcsolatban felmerülő kiadások fedezése az illető tanintézet, az iskotafentartó, illetve az egyházközség költségvetésébe veendő fel34. A zsinat kiváltkép ajánlja a kitűnően vezetett Szívgárda terjesztését. 35. Főleg beteg tanítványainak meglátogatása a hitoktató kötelességévé tétetik. 36 A szülői értekezleteken a hitoktató köteles megjfelénni és odahatni, hogy a szülők a hitoktató munkájának eredményesebbé váló