Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1927
Index
— 13 a kulcsok hatalmát, hogy az ő vérével megpecsételt hitet csalhatatlan biztonsággal megőrizzék mindig, azokat a kegyelmeket pedig, miket végtelenül nagyértékű szenvedése és halála által részünkre megszerzett, helyette kiosszák s igy a szegény, vergődő lelkeket hitben, szeretetben őhozzá kapcsolják Kedves Hivek ! így áll a megváltás isteni nagy műve ma is a világban. Az Úr Jézus szava, bíztatása, utolsó imája ebben a nagy műben szüntelenül cseng, hangzik és kopog a lelkeken: „hogy mindnyájan eggyé legyenek" hitben, szeretetben, „mint mi is egy vagyunk." Istennek nincs ugyan szüksége semmiféle teremtett lényre sem, hogy boldog lehessen, mert már önmagában végtelenül boldog. De mivel lényege a végtelen jóság, a jóságnak pedig természete, hogy önmagát kiárassza és folyton közölje, az Isten érdeke, hogy a merő jóságból teremtett, halhatatlan lelkű, de bűnös emberek hitben, szeretetben az ő élő egyházán keresztül hozzá siessenek, egymás között egyesülve hozzá simuljanak, vele, benne és érte éljenek, mert az örök Jóság boldogságot hirdet, boldogságot akar, boldogságot közöl, de csupán csak azzal, aki vele bensőleg egyesül. 2. Kedves Hivek ! Mindazokból, amiket az imént röviden elmondtunk, mindenki értheti, hogy bár az Istennek semmiféle szüksége sincs reánk, hogy boldog lehessen, valahogyan mégis csak érdeke, az ő jóságának isteni érdeke, hogy hitben és szeretetben egyesülve hozzá kapcsolódjunk. Az ő mérhetetlen isteni jósága kivánja ugyanis, hogy akiket merő szeretetből e világba hívott, az örök boldogság részesei lehessenek egykor. Ezért, csakis ezért teremtette a halandó embert. Ezért emelte fel a nagy bukás után. Ezért küldötte el egyszülött fiában az igért Megváltót. Ezért élt, tanított, szenvedett és halt meg a keresztfán az Úr Jézus. Krisztus. Ezért alapított Anyaszentegyházat. Ezért maradt benne titokzatos módon a kenyér színében Ezért állított be látható helytartót, aki csalhatatlan s ezért áll és küzd az Egyház két ezer év óta • . . Isteni nagy érdek, isteni akarat ez az egyesülés! Ha azonban Isten, kinek semmi szüksége sincs reánk, hogy boldog lehessen, ennyit tesz és áldoz, hogy mi szegény, gyarló teremtmények hozzá kapcsolódjunk s vele és általa boldogok lehessünk, hát akkor mi magunk mivel tarlozhatunk saját lelki egyesülésünknek Istennel s az Őt keresőkkel? Kedves Hivek! Mindenünkkel a lelkűnkön kívül! Mert ha áll az, amit szent Ágoston olyan megkapóan mondott és írt egykor mindnyájunk nevében: „Nyugtalan Uram a mi szívünk és kívüled nem tud megnyugodni" 1 és ha igaz az is, amit tudunk, látunk és naponta érzünk, hogy sem a földi kincs, sem a földi hírnév, sem a földi szépség és hatalom, sem a muló élvezetek, sem mindezek együttvéve nem képesek betölteni az emberek lelkét és ha tapasztaljuk, hogy kor, osztály, rang, képesség, természet és fajkülönbség nélkül boldog lehet bárki, ha az igaz uton, egyedül csak az Istent keresi: akkor tudnunk s éreznünk kell azt is, hogy létünk érdeke, üdvünk, boldogságunk ugyanazt kivánja, amit Isten akart, amiért Ő mindent Iélrehozott, megváltott és fenntart, hogy az ésszel, szabad akarattal rendelkező ember hittel s szeretettel hozzá kapcsolódjék, vele egyesüljön. Minden egyéb törekvés ugyanis, amit akár külön, akár együttesen fejtünk ki e földön, muló, értéktelen, szemfényvesztő kölönc, aminek az örök élet s az örök boldogság szempontjából nincs semmi értelme. Azért mondja az Úr Jézus: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja?" 2 S azután folytatja : „Mi váltságot ad az ember a saját lelkéért?" 3 Ebben a kérdésben benne foglaltatik már a felelet is, hogy mindent odaad, oda kell adnia, hogy a saját lelkét, ennek örök üdvét, igaz boldogságát bebiztosíthassa Erre céloz a Mester akkor is, mikor igy szól hozzánk: „ha kezed vagy lábad botránkoztat téged, — más szóval, ha bűnre csábit és lelkedet akarja megölni — vágd el azt és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, mintsem egész tested a gehennára jusson " 4 Ezt hirdetik eme szavai is: „Aki atyját vagy anyját inkább szereti, mint engem, nem méltó hozzám; és aki fiát vagy leányát inkább szereti mint engem, nem méltó hozzám." 5 Vagyis aki az Istennel való egyesülés elé bármily kedves, de földi és muló kapcsolatot helyez és erőltet, az az Isten boldogító barátságát biztosan eljátsza Végül ezt az egyesülést hirdeti s ajánlja annak az ifjúnak — s benne mindnyájunknak, — aki szeretettel közeledik hozzá és az örök élet boldogsága iránt érdeklődik nála : ,.Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, oszd el a szegényeknek és kincsed lesz a mennyben ; azután jöjj és kövess engem." 6 Kedves Hivek 1 Krisztus követése a benső kapcsolat, az igaz barátság, a hit és szeretet örök, aranyszála, mely vele egyesit. S ez az 1 Sz. Ágoston : Vallom. — »—'' Máté 16, 26. — 4 Máté 5, 30. 18, 8. — a Máté 10, 37. — 6 Máté 19, 21.