Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1925

Tárgymutató

H 3094. sz. A Syndicusokról jelentés teendő. 3095. sz. Az egyházközségek megalakítása sürgettetik. Az egyházi pénzeknek az 1551/1924. körrendelet értelmében központi kezelésbe való bevonása következtében lényeges változás történt a syndicusok munkájában Az 1924. jan. 31. én 275 sz. a kelt körrendeletben az összes lelkészségekre kötelezőleg előírt egyházközségi szabályzat 48. §-ának m) pontja szerint az egyházközség gondnoka „a templomgondnoki (tem plomatyai) tisztet is betöltheti ." örömmel tapasztalom, hogy ezen intézkedés jól bevált. Az ezen állásra alkalmas gondnok teljes igyekezettel azon van, hogy egyházközségének anyagi ügyeit előbbre vigye. Jobbnak látszik, mint az eddig szokásban volt két syndicusi állás fentartása, a kik közt a felelősség megoszolván egyik sem fáradozik oly erővel az egyházközség anyagi érdekeinek előbbre vitelén, mintha a felelősség teljes súlya őt egyedül terhelné Elérkezettnek látom tehát az idejét annak, hogy ezen ügy rendezésével is tüzetesen foglalkozzunk. Felhívom tehát a T. c. lelkészkedő Papságot, hogy ide mielőbb jelentést küldjön a plébániáján alkalmazott syndicusok számáról, részletes munkaköréről, képzettségéről, társadalmi állásáról, vagyoni viszonyairól (statuta 105 lap eligantur opibus valentes, sufficienti peritia pol lentes), javadalmazásáról, a hivatal miként való ellátásáról. Jelentse azt is, meg van-e szervezve az egyházközségi szervezet a fentidézett körlevél szerint? Van-e gondnoka, hogyan működik? Van-e szükség a gondnokon kivül a syndicusokra is? Ha igen: miért? Ha nincs rájuk szükség, mi volna a teendő ? Kalocsa, 1925 szept. 28 Ezen alkalmat is felhasználom T. c Papságom buzdítására, hogy az egyházközségeket megalkossa és jól vezesse. A foktői, uszódi, kiskőrösi, kelebia sz kereszti, prónayfalvai, soltszentimrei, soltvadkerti és amit elsőhelyen kellett volna említenem, a bácsalmási egyházközségek nagy értékű áldozatokat hoztak egyházi és iskolai ügyeik érdekében. E jó példák követése annál is inkább szükséges, mert innét az egyházközségek a korábbi támogatásokban a legjobb akarat mellett sem részesíthetők. A kőzponli alapok az érsekuradalmi törzstőkékkel együtt elértéktelenedtek, az érsekuradalom ingatlanai a bácsi birtok elvesztése, az újabb plébániák létesítése és a vagyonváltság következtében 32V^

n/o-al megkevesbedtek, viszont a kalocsai nevelőintézetek, a szemináriumok, az érseki kórház és a hajósi árvaház fentartási költségei tetemesen megnövekedtek, a 1924/25. isk. évben az érseki uradalomnak 1710 millió koronájába kerültek A csonka egyházmegyének okvetlenül szükséges fejlesztése teljesen lehetetlenné válik a hivek megfelelő anyagi hozzájárulása nélkül Az uj egyházi törvénykönyv, mely 1450. canonjában semmiféle új patronatusi jogot nem engedélyez, hangosan figyelmeztet bennünket arra, hogy a plébániák anyagi terheinek viselését a hívektől kérjük. Szívvel-lélekkel tartsuk tehát magunkat szentegyházunk törvényeihez, ebben a szellemben neveljük híveinket annál is inkább, mert csak akkor mondhatjuk, hogy teljes munkát végeztünk és a hiveket az egyház igazi gyermekeivé neveltük, ha az őskeresztények példáján lelkesülve őket áldozatok hozatalára is rávettük. „A tanítványok pedig, amint kinek-kinek értéke vala, elvégezék mindnyájan, hogy segítséget küldenek a Júdeában lakó atyafiaknak, mit meg is cselekvének Barnabás és Saul keze által " Ap. Csel. 11, 29—30. Nem igazi katolikus az, aki nem siet szükséget szenvedő egyházának segítségére. Az ilyenre rá illik az Úr Jézus mondása: „E nép ajakival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem." Mát. 15, 8 „A hit is, ha cselekedetei nincsenek, holt önmagában " Jak. 2, 17 Ezen nagy áldozatok meghozatalát tehát az egyház nemcsak egyes jobb lelkektől, hanem a hivek összeségétől méltán elvárja, miáltal az arányos teherviselés igazságos elve érvényesül és a nagyobb művek létesítése intézményesen biztosíttatik. Mind ez a jó az egyházközségek által elérhető. Kalocsa, 1925, szept. 28.