Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

- 46 ­4828. sz. Felhívás az Országos Inségenyhítő Mozgalom támogatására „Visszhang Afrikából" folyóiratnak régi évfolya­mait (1916, 1917, 1918 ; egy évfolyam ára fűzve 70 korona, kötve 100 korona (Budapest, VIII., Mária utca 23. I. 8.) Foglalják mementóikba a missziók ügyét és külön is azon kérésünket, hogy sikerüljön egész hazánk katolikusai közt a missziós szer­vezkedést keresztül vinni és így külföldi testvé­reinkkel vállvetve misszióinkat fenntartani és mindinkább kiterjeszteni. A mi hittérítőink nem végeznek meddő munkát, mert már eddig is 18 millió hivőt gondoznak az igaz egyház tanítása szerint. S hányan magasztalják a szent Istent a mennyországban, akiket szintén misszionáriusaink segítettek az őrök boldogság hónába! Ha mi hős misszionáriusainknak többet se tudnánk nyújtani, mint amennyit egy pohár víz ér, ez a sok kicsi is sokra növekszik, ha szer­vezetten nyujtjuk csekély adományainkat és jutal­mát ez a csekélység is elnyeri, amint a Üdvö­zítő mondotta : „Ha valaki nektek (t. i. az apos­toloknak) italul egy pohár vizet ad az én nevem­ben, azért, hogy Krisztuséi vagytok, bizony mon­dom nektek, nem veszti el jutalmát." (Márk, 9, 40) A votivmise de propagatione Fidei (pro aliquibus locis után) évenkint egyszer cum Glória et Credo mondható ; amire nézve a kő­vetkező évre okt. 21-ét állapítottam meg, a jö­vőre nézve pedig mindig az október 20—26 közé eső vasárnapot. Kalocsa, 1922. Mindszentek ünnepén. Tekintve azt a nagy nyomort, melybe a tél küszöbén Csonka Magyarország lakosságá­nak tekintélyes része jutott és másrészről figye­lembe véve azt a nemes és hazafias célt, melyet az Országos Inségenyhítő Mozgalom szolgálni hivatott, amennyiben a nagy veszélyeket magá­ban rejtő nyomor enyhítését tűzte ki céljául, felhívom kedvelt Papságomat, hogy ezen moz­galmat minden rendelkezésére álló eszközzel a legmesszebbmenően felkarolni és úgy anyagilag, mint erkölcsileg a leghathatósabb támogatásban részesíteni iparkodjék. Az Egyház mindenkor kivette nagy részét, sőt előljárt a nyomor enyhítésében. Remélem, hogy szegény hazánk mostani súlyos helyzetében, mikor a nyomor leküzdése elsőrangú hazafias kötelesség is, a T. c. Papság befolyásának teljes felhasználásával a hívek kö­zött ezen nagyjelentőségű mozgalmat sikerhez juttatja. Kalocsa, 1922. nov. 24. A kalocsai leányifjúsági Mária-kongregá­ció az 1921 — 1922. tanévben kongregációs ki­adások fedezésére 88.454 K. 40 f.-t, gyermek­védelemre 37.892 K. 10 f-t, a hitterjesztés cél­jaira 27 313 K. 60 f-t, a kat. sajtó támogatására 1294 K-t, összesen 154.954 K. 10 f-t gyűjtött össze. Ezen nagy összeg nyilvánvalóvá teszi egy­részt a tagok áldozatkészségét, másrészt bizo­nyítja azon buzgó tevékenységet, mellyel az összeg előteremtésén fáradoztak. Ennek kapcsán felhívom a T. c. Leik. Pap­ság figyelmét a hívek áldozatkészségének foko­zására. Különösen a jámbor társulatokat hasz­nálhatja fel alkalmasan e cél elérésére. Növelje egyrészt a tagokban az adakozási szellemet, de egyszersmind nevelje őket arra, hogy a többi hívőket is áldozatkészségre bírják. Ez azután nemcsak azt fogja eredményezni, hogy a tagok buzgalma erősbül, de egyúttal azt is, hogy az egyesület felvirágzik, s abba a helyzetbe jut, hogy igen sokat tehet a nyomor enyhítésére^, illetve az egyesület külön céljainak támoga­tására. Kalocsa, 1922. nov. 22. 4782. sz. A hívek az áldozatkész­ségre neve­lendők. Lipót s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom