Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

— 16 Függelék. 1. Csak a hatóságilag előirt alakú és rovatú iveket szabad használni. A számvitel összes alkatrészeihez, tehát a törzskönyvekhez, Fő- és Alnaplókhoz, valamint ezek mellékleteihez kizárólag a hatóság által előírt alakú és rovatú ívek használandók. A törzskönyvek iveinek hossza 42 cm., szélessége 26 cm. A Fő- és Alnaplók, az Adósok jegyzéke és a vegyespénztárról adandó Kimutatás rovatos ívei egyformán 35"cm. hosszúak és 25 cm. szélességitek. Ha ezen, hatóságilag megállapított méretektől eltérő íveket kezdenének itt-ott használni a számadók, tartoznak erről az ellenőrzők azonnal jelentést tenni közvetlen az érseki hatósághoz. Nemkülönben akkor is. ha egyes számadók a saját Ízlésük szerinti rovatos íveket honosítanának meg számvitelükben. Ha pedig számadásaikat is ily szabálytalan íveken mutatnák be, azokat a számvizsgáló-szék egyszerűen visszafogja küldeni minden felülvizsgálat nélkül. E szigorú eljárásra az egység és egyöntetűség biztosítása végett van szükség. Mert különben rövid időn belül különböző nagyságú és kerületenként más és más rovatu ívek jönnek ismét forgalomba: ami a levéltári kezelésre is hátrányos, a felülvizsgálatot pedig megnehezíti. 2. A kamatszámítás különböző eseteinél követendő eljárás. A Főnaplónál összegyűlt évi kamatokból — amint ezen utasítás II. 11. pontjában mondatik — a misepénztár 6%-ot, a vegyespénztári alapok pedig általán 472%-ot kapnak évkezdeti tőkéjük után osztalékul.*) De az év folyamán keletkezett miseés egyéb alapítványok tőkéi után is szabad felszámítani a 6%. illetőleg 4V2% kamatokat. Sőt, ha valamely alap az év folyamán nagyobb, legalább 100 koronát meghaladó adományban vagy, — ingatlan birtoka lévén — talán bérleti jövedelemben részesült, méltányos, hogy ezen összegek után is megkapják a jelzett kamatláb szerint esedékes időleges kamatokat; az ingatlan birtok után pedig a bérjövedelmet. Megtör*) „Ha azonban a tőkék nagyobbik része 80/0 mellett kamatozik, úgy a misepénztár 7—8o/o-ot, a vegyespénztár 5, esetleg 6°/

0-ot kaphatnak évkezdeti tőkéjük után osztalékul." ténhetik továbbá az is, hogy valamely kegyes alap tőkéjére az érseki hatóság 4

1/2%-nál többet például 5

n/o, 572%, 6% kamatot engedélyez. Végre az sincs kizárva, hogy a vegyespénztár egyes alapjainak 4V2°/

0-nál kevesebbet (pl. csak 4°/° ot) leszünk kénytelenek adni már csak azért is, nehogy a templompénztár érzékeny veszteséget szenvedjen. így tehát ismernünk kell a módot: miként számítsuk ki ugy az egész évre, mint a hónapokra vagy napokra szóló különböző kamatlábú kamatokat. A) Egész évre szóló kamatszámítások. Valamely tőkének egy évre szóló bármily kamatlábú kamatját megkapjuk a következő képlet szerint í vagyis megkapjuk a tőke egy évi kamatját (K), ha átokét (t) megszorozzuk a kamatlábbal (°/

0) és a szorzatot elosztjuk százzal. Példák. a) 6500 K tőkének egy évi 6°/o-os kamatja lesz 390 K — mert 6500X6 = 39000 és ez elosztva 100-zal = 390. b) 4860-50 K tőkének egy évi 5V2°/o-kos kamatja lesz 267*33 IC. — mert 4860-50X5-5 = 26732-75 és elosztva 100-zal = 267-33, (Ugyanezen eredményhez jutunk, ha a tőkét megszorozzuk 11-el, a szorzatot megfelezzük, a hányadosból pedig négy számot jobbról balra elvágunk: 4860-50X11 — 5346550: 2 ==2673275, melyből a kétjegyű tizedestört és az osztó 100 miatt összesen négy számjegyet elvágva, lesz: 267-33.) c) 3256-25 K. tőkének egy évi 5°/o-kos kamatja lesz 162 81 K — mert 3256 25X5 = 16281-25 és ez elosztva 100-zal = 162-81. (Ugyanezen eredményhez jutunk, ha a tőkét megszorozzuk 10 zel, a szorzatot megfelezzük, a hányadosból pedig a tizedestörtek és az osztó 100 miatt négy számjegyet elvágunk : 3256-25X10 = 32562-50 ez megfelezve (azaz kettővel osztva) 16281-25 ebből négy számjegyet elvágva 162-81.) d) 765-06 K. tőkének egyévi 4V2°/o-kos kamatja lesz 34-43 IC — mert 765'C6X4-5 3442770 és ez elosztva százzal = 34*43. e) 12500 IC. tőkének egy évi 4°/o-kos kamatja lesz 500 IC — mert 12500X4 osztva 100-zal = 500. f) 1430 K tőkének egy évi 6'5% os