Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

3 azonnal jelentést tesznek, nehogy az el­odázásból vagy késlekedésből az egyházi pénztárakat súlyos veszteségek érjék. Ám ha ilyen veszedelmek nem fenyegetnek, akkor a saját hatáskörükben gondoskodnak a hibák jóvátételéről, a visszás állapot meg­szüntetéséről. 5. Az ellenőrzők jogköre nemcsak arra terjed ki, hogy az egyházi számvitel rendjét ellenőrizzék és elbírálják; de jogukban, sőt kötelességükben áll az iránt is érdeklődni, hogy a számadók az egyházi pénzeket hol helyezték el gyümölcsöztetés végett és hogy a kihelyezett pénzek elég jól van­nak-e biztosítva. Leghelyesebb a pénzeket jelzálogos kölcsönbe fektetni: de a jelzálog íorgalmi értéke legalább háromszorosa legyen azon összegnek, mely reá kölcsönként adatott. Kezességre kölcsönöket csak kivételesen adjanak a számadók és ne 200 koronán felül; ily kölcsönöknél pedig különös gond­juk legyen arra, hogy a netalán elhalt vagy vagyonilag leromlott kezesek újakkal pótol­tassanak. Takarékpénztárakba is csak ideig­lenesen, szükségből és csupán azon időre helyezzenek el egyházi pénzeket, mig azokat jelzálogos kölcsönökbe nem fektethetik.'") A jelzálog pedig, amelyre kölcsönt engedélyeznek, csak nagyon kivételesen legyen épület: mert ennek jó karban tar­tása, tűz ellen való biztosítása nehezen ellenőrizhető ; hanem legyen a jelzálog rendszerint oly földterület, mely gazdasági megmívelésre alkalmas és normális viszo­nyok közt évenként bizonyos jövedelem­mel kecsegtet. Az ellenőrzők tehát ily szempontok alapján bírálják el a tőke-elhelyezéseket s amelyeknél veszedelmet vagy kockázatot látnak, azoknak megmentésére vagy bizto­sítására tegyék meg azonnal a szükséges lépéseket. Ugyancsak jogukban, sőt kötelességük­ben áll az ellenőrzőknek az év folyamán keletkezett új misealapítványok iránt is érdeklődni; kellő tapintattal megtudakol­ván ; hány új misealapítvány tétetett a számadási évben? azoknak tőkéi el vannak-e könyvelve a Főnaplóban ? Az alapítványok után járó törvényes illetéket beszolgáltatták-e a számadók az adóhivatalba? Az alapító *) A jelzálogos kölcsönökbe nem fektethető pénzeket egyes plébániák igen célszerűen elhelyezték Kalocsán az alapítványkezelő hivatalnál, ahol e pénzek után a központi alapokat megillető kamatok fizettetnek. oklevelek hatósági jóváhagyást nyertek-e? és az alapítványozott szentmiséket, ha ki­kötve voltak, a megszabott időre elvégez­ték-e a lelkészek ? 6. Rendkívüli vizsgálatnak is van helye akkor, ha a lelkészi javadalom bár­mely okból megürül. Ily esetben hatósági felhívásra megjelenik a helyszínen a kerü­leti esperes vagy más lelkész, ki erre meg­bízást nyer és az egyházgondnokok, továbbá a hitközség kiküldött tagjai (esetleg a kegy­úri képviselő) jelenlétében átadja az új lel­késznek, illetőleg lelkészhelyettesnek a lel­készi javadalommal az egyházi pénztárakat is. Ez rendes leltározással és jegyzőkönyv felvétellel a következőképen történik: a) Előveszik mindenekelőtt a Főnaplót s azt átvizsgálván, meggyőződnek arról, hogy benne minden esemény el van-e köny­velve, mely a viszgálatig előfordulhatott. Azután lezárják a Főnaplót s a mérleg fel­állításával megállapítják, hogy mennyi kész­pénznek kell lennie a pénztárban és mennyi tőkeértéknek a kötvény állományban. (V. ö. VI. d) pontját.) b) Fölnyitják a pénzszekrényt és a pénz megolvasása és a kötvény állomány megvizsgálása után jegyzőkönyvbe foglalják a mérleget a tényleg talált készpénzzel és tőkeértékkel. Ha a talált készpénz és tőke­érték több vagy kevesebb annál, aminek lennie kell a Főnapló szerint: ezt az átadó bizottság külön feltünteti a jegyzőkönyvben s mindjárt okát adja az eltérésnek és véle­ményt is mond arra nézve, hogy a hiány miként lenne pótlandó, az esetleges' többlet pedig kinek javára lesz irandó. c) Megvizsgálják s elbírálják a kötvé­nyeket is s ha azok közt olyanokat talál­nak, melyek a fenti 5. pontban mondottak alapján kifogásolhatók, azokat egyenként a jegyzőkönyvben felsorolják, mindegyiknél megjegyezvén: miért jönnek kifogás alá? ha értékük elveszett, kit terhel ezért a fele- • lősség? ha csak veszni indulnak, mily mó­don lehet róluk a veszedelmet elhárítani ? d) A javadalom átadásról szóló jegyző­könyvhez csatolni kell a Főnaplót, tételről tételre lemásolva azon napig, amelyen az átadás történt: továbbá az Adósok névjegy­zékét, melyben kék vagy vörös irónnal meg­jelölendők azon folyószámok, amelyek alatt a kifogásolt kötvények előfordulnak. e) Helyes dolog a javadalom-átadási jegyzőkönyvet az egyházi pénztárak vizs­gálatával és átadásával kezdeni meg. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom