Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

2. Ha valamely magánfél ujabb kölcsönt vesz föl, vagy ha a takarékban uj betéteket helyezünk el: nem nyitunk számukra mindannyiszor új és új számlalapot; hanem az új kölcsönt, illetőleg az újabb betéteket, a már nyitott számlán a régi kölcsönhöz és betétekhez — folytatólagosan és megfelelő keltezéssel — hozzáírjuk. Csak azon takarékpénztár kap új számlalapot a törzskönyvben, mely a számlalappal már biró takaréktól különbözik. Ép amint a különböző nemű és kamatlábú értékpapírok is más és más lapon könyveltetnek el. 3. A törzskönyvi számlalap fejezetébe beírjuk mindenekelőtt az illető adós nevét; takarékpénztáraknál följegyezzük a kamatlábot is, amennyiben az ismeretes ; értékpapíroknál pedig azok nemét, névértékét, darabszámát, a kamatlábot, és a szelvények lejáratait. Ha az adós magánfél s a kölcsönt betáblázás mellett vette föl: akkor a számlalap fejezetébe beigtatjuk nemcsak a jelzálogul szolgáló ingatlant; de a bírósági végzés azon számát is, mely alatt a kölcsön betábláztatott. A kezességre adott kölcsönöknél pedig beiktatjuk a kezesek neveit. 4. Rovatai ezen törzskönyvnek a következők ; a)kkeltezés, b) a kölcsön tőkéje és évi kamatai, c) üres szöveghely, d) lerovás tőkében, kamatban és összesen e) hátralékkamat, f) jegyzet. A keltezés rovatába azon évet, hónapot és napot irjuk, amikor a fél a kölcsönt fölvette ; és mindjárt melléje a második rovatba a kölcsönvett összeget irjuk az évi kamattal. E bejegyzésekkel nyitjuk meg a számlalapot. További bejegyzésnek akkor van helye : ha az adós kamatot fizet; ha adósságát visszafizeti vagy abból valamit törleszt. Ezen események jelzésére van a harmadik rovat, az üres szöveghely: ebbe kamatfizetés esetén beírjuk az időszakot is, melyre a kamatfizetés történt. A negyedik rovatba jönnek a tőkében vagy kamatokban lerótt összegek; az ötödik ro vatba végül az egy vagy több évre járó, még megfizetetlen kamatok. 5. A hátralékkamatok lerovását mindig külön igtassuk be az idő jelzésével, melyre az adós hátralékban maradt. A tőketörlesztések esetében a letörlesztettrészt vonjuk le a kölcsöntőke évkezdeti összegéből és azontú! (a következő évre) már csak a fennmaradt adósság szerepeljen a kölcsöntőke rovatában. Végre el ne mulasszuk az adós fizető-könyvecskéjébe beírni a teljesített lerovásokat s azokat sajátkezüleg nyugtázni. 6. Célszerű még az adósok törzskönyvének elejére abc—és mutatót alkalmazni az adósok számlalapjának könnyebb feltalálására. B) A misealapítványok törzskönyve. 1. Ebben vannak megörökítve a plébánián levő összes misealapítványok. Évrőlévre, amint jelentkeznek, beigtatjuk ide időrend szerint az új alapítványokat, gondosan és jól olvasható írással kitöltve a törzskönyvi íven látható rovatokat. 2. Rovatai ezek; a) folyószám, b) az alapítás éve, c) alapítók, d) az alapítványi összeg, e) mise 1—4, f) kikötések, g) évi kamat, h) a kamatjövedelem megosz(tása, i) jegyzet. 3. A rovatok kitöltésére nézve a következőket tartsuk szem előtt: az e) alattiban jelöljük meg arab számmal, hogy milyen és hány mise van alapítva; az f) alattiban szabatosan kiírandó: hogy kiért, kikért vagy mily célra és mikor kell végezni a miséket; a g) alattiba az alapítványi tőkének megfelelő 6°/

0-os kamatösszeg irandó; a h) alatti 1—8 rovatokba azon osztalék számokat igtatjuk, melyek a jogosított participánsokat az 1916. évi 2008. sz. hatósági rendeletben előírt kulcs szerint a g) alatt előirányzott évi kamatjövedelemből megilletik; végre az i) alatti jegyzet rovatba irónnal az év végén bejegyezzük a III. B. 8. alapján kiszámított százalékos arányszámokat, amelyeknek segítségével a partícipánsok maguk között megosztják a számadási év végén mutat-kozó egész kamatjövedelmet akkor, ha ez a jövedelem vagy kevesebb, vagy több a törzskönyvben előirányzott évi kamatnál. 4. Minthogy az 1918. évi XI. t. cz. még az élőszóval tett misealapítványokat is lO°/

0-kos vagyonátruházási illeték alá vonja, a számadók gondoskodjanak arról, hogy ezt a 10% illetéket az alapítványozók az alapítványi tőkével egyidejűleg lefizessék ; hogy továbbá minden misealapítványról törvényes bélyeggel is ellátott alapító oklevelet állítsanak ki s ezt az érseki jóváhagyástól számított nyolc napon belül