Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

de nem maradt az ő körükre korlátozva, hanem kiterjedt a házat körülvevő hívek sokaságára. Ekkor az apostolok a kereszteltekre kézfeltétel által reáruházták a bérmálás szentségében az apostoli buzgólkodás szellemét. Az Egyház minden századában látjuk a hívek seregében az apostoli tüzet lobogni; minden okunk megvan remélni, hogy a mostani nehéz korszak sem fogja nélkülözni azt a vigasztaló, erősítő kegyelemforrást ; az isteni Gondviselés meg fogja ajándékozni a közéletet olyan hivőkkel, akik keresztény hivatásukat helyesen, alaposan fogják fel, a népnek nemcsak hizelegni, hanetn igazat mondani is merészelnek, akik a közjót, a népjólétet nem ámító jelszavakkal, hanem becsületes, önzetlen munkával szolgálják. Felemelő példát mutatnak az apostolkodásra a szerzetesrendbeliek, mert egyfelől küzdeniök kell saját létükért, fennmaradásukért, mindennapi betevő falatjukért, másfelől nem szűnnek meg munkásságukat embertársaik javára szentelni, mint az oltáron égő gyertya, önmagát emésztve világít. Még nemesebb, még elrejtettebb az apák és anyák jámbor, okos nevelő munkája a család körében. Páratlan s szinte pótolhatatlan a szülők befolyásának áldása a gyermekekre: egy-egy gondos apa, anyának szava, példája egy könyvtárra való rossz hatást ellensúlyozni képes, kiséri a gyer meket bölcsőjétől sírjáig. A szülők szeretete a sarjadzó élet védelmével kezdődik; ahol ezen apostolkodás hiányzik, ott a néma bűn szenyezi be a családot, mérgezi a testi, lelki életet, sújtja a családot, a család útján a községet, az egy házat és az államot. Keresztény szülők! Legyetek a családnak apostolai: hálásabb, szentebb, gyönyörűségesebb foglalkozást nem találhattok ! Legyetek apostolok példaadással az Isten házának látogatása, a szentségekhez való járulás, az egyház törvényeinek megtartása, röviden : a vasárnap, a péntek, a szentáldozás napjai legyenek az alapok, amelyeken családotok élete nyugszik. Eljő az idő s már küszöbön van, amikor a jövő nemzedék sorsát, értem pedig főleg a keresztény, katholikus iskolákat az apák és az anyák ébersége, gondossága, áldozatkészsége őrizi meg. Szent jogotok és kötelességtek katholikus szülők gondoskodni, hogy legdrá gább kincseitek, gyermekeitek az iskolában olyan nevelést kapjanak, ami a ti vallásos meg győződésteket kielégíti, amelyért a felelősséget Isten bírói széke előtt vállalhatjátok. A ker. szülők, hogy az iskolára vonatkozó főbenjáró kötelességüknek célirányosan megfelelni tudjanak, kezdik megalakítani a Ker. Kath. Szülők Szövetkezetét, amelyben az apák, anyák tömörülnek, minden olyasmit, ami az iskola életében kath. nevelés szempontjából felmerül, megbeszélnek, ha kell orvoslást szorgalmaznak, az iskola szükségletét iparkodnak kielégíteni, folyton érdeklődnek a tanítók munkájának eredménye iránt stb. Nagy megnyugvással venném, ha a főegyházmegyében a ker. kath. szülők szövetsége szintén gyökeret verne és támaszul szolgálna híveimnek, hogy a család körében szükséges apostolkodást igazán eredményesen, sikeresen betölteni képesek legyenek. A szülők munkájával párhuzamos a tanítók és tanítónők apostolkodása. A Szentírás csillagokhoz hasonlítja őket, amelyek az emberiség egén ragyognak. Valóban úgy is volt az ezen főegyházmegyében a legutóbbi időkig; Isten segítségével reménylem, hogy már a közel jövőben újra így fog lenni. Nem hallgathatom a?onban el azt a jelenben még mindig tapasztalható szomorú jelenséget, azt, hogy a tanítóság jó része kihúzza magát a munkából, hivatását kelletlenül és kedvetlenül végezi, a kötelességteljesítés alól elvonul s mindenféle ürügyek alatt szabadságot csikar ki magának, ezzel zavarja az iskola életét, elveszi a szülők kedvét az iskolától. Fájdalom, a munkakerülés, az el szokás a rendszeres foglalkozástól, a háború alatt megszokott dologtalanságnak az utóhatása, jelentkezik más hivatások körében is, de sehol sem oly szembetűnő, nem oly káros, mint az iskola életében, ahol az új nemzedéket mérgezi meg a rossz példaadás. A felügyelő hatóságok látják, tapasztalják a tűrhetetlen állapotokat, fokozatosan, hátrálást nem tűrő eréllyel iparkodnak a bajokon segíteni, de törekvésüket csak akkor fogja siker kisérni, hogy intő sza vuk megértésre talál a tantestületek körében. Kérve-kérem tehát a tantestületeket, az ártat lan, jobb sorsra érdemes ifjúság nevében, és azon kemény felelősség alapján, amely ezen ifjúság ellen vétőket az isteni Mester kijelentése szerint terheli, térjenek vissza dicsőséges hagyományaikhoz, legyenek azok, amik a mult ban voltak, a községek leghasznosabb tényezői közül valók. Könnyítendő felfrissítésüket, a nyár folyamán alkalmat kívánok adni a kedves tanítóknak lelkigyakorlatokra, szakszerű eszmecse rékre; eleve kérem, kövessék minél többen a hívó szózatot, hogy örömteljes munkakedvben egymásra találjunk s kiki közülünk teljesítse az apostolkodásnak reá eső kötelességét! A hívek apostolkodását szolgálják mindama vallásos egyesületek, társulatok, amelyek az áhítat fokozását mozdítják elő, az állapotbeli kötelességek buzgóbb, hívebb teljesítésére ösztönöznek, nevelnek. A Jézus sz. Szíve Társu-