Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 52 — Az ovodák, illetve napközi otthonok feladata az lenne, hogy a gyermekek egész nap felügyelet alatt legyenek. Az intelli­gencia lelkesebb nőtagjai óvónők, tanító­nők hiányában bizonnyára készséggel vál­lalkoznak arra, hogy énekkel, játékkal szó­rakoztassák a gyermekeket. A munkából már kiöregedett iparos és polgár asszonyok a gyermekek tisztántartásának munkáját végezhetnék és a déli pihenés ideje alatt teljesíthetnék a felügyeletet. Az lenne természetesen a legideálisabb napközi otthon, ahol a kis gyermekek ebéd­jüket is megkaphatnák. Ezen ideális meg­oldás sem lehetetlen sehol, ahol lesz egy­két lelkes és áldozatkész egyén. Másra nem igen lenne szükség, mint egy kis jó le­vesre, vagy főzelékre a kenyér mellé, ame­lyet minden gyermek magával hozna. A leves és főzelék anyagát a község vagyo­nosabb polgárai, sőt maguk az anyák, akik gyermekeiket a napközi otthonba adják, egy kis jóakarattal összeadhatják. A mostani nagy és komoly időkben nem csekély fontosságú és igen nagy ered­ményű munka a napközi otthonok ilyetén megszervezése és fentartása. — Teljes bi­zalommal kérem T. c. Papságomat, hogy a tervet tegye magáévá és lelkes kitartás sal tegyen meg mindent a sikeres műkö­dés biztosítására. Mivel a napközi otthonokra nagy súlyt helyezek, azért felhívom T. c. Papságomat, hogy azok megalakításáról, működéséről, legbuzgóbb munkásairól, a gondozott gyer­mekek számáról és az azok javára tör­tént adakozásokról hozzám annak idején folytatólagosan jelentést tegyen. Az isteni gyermekbarát, az édes Jézus áldása szálljon T. c. Papságom ezirányú munkájára. Kalocsa, 1917. április 24-én. F Ty^igyelmeztetem mindazon papjaimat, kik­nek javadalmi és magánvagyona együt­tesen a vagyonadótörvényben megállapított minimális összeget, 50 ezer koronát meg­üti, hogy az előírt bevallást folyó hó vé­géig, saját jól felfogott érdekükben, illeté­kes helyen feltétlenül benyújtsák. A templomi és alapítványi vagyon nem esik vagyonadó alá, azért arról be­vallás nem készítendő. Kalocsa, 1917. április 26 án. JyMvi jelentőségénél fogva közlöm az alábbi kúriai ítéletet: P. I. 6624—1916/12. szám. Kiadmány. Őfelsége a Király nevében a magyar kir. Kúria dr. Kovács István ügyvéd által kép­viselt Magassy Lajos I., Német István II., Kovács Mihály III., Pethő Dániel IV., Ko­vács Ferenc V., Nagy Károly VI., Giczi János VII., Bodor Sándor VIII., Kiss Imre IX., Kováts Ferenc X., Szalay József XI. és Reiner Ignác XII. rendű felpereseknek, dr. Csete Antal ügyvéd által képviselt báró Hornig Károly veszprémi bíboros püspök, mint a külsővathi róm. kat. plébániai va­gyon képviselője I. és dr. Horváth Rezső ügyvéd által képviselt Külsővath politikai község II. rendű alperesek ellen egyházi terhek alól leendő mentesítése iránt a vesz­prémi kir. törvényszék előtt indított és ugyanott az 1916. évi június hó 17-ik napján P. 591 —1916/2. szám alatt hozott ítélettel elintézett, a külön védekező alpe­reseknek közös felebbezése folytán pedig a győri kir. ítélőtábla mint felebbezési bíró­ság által 1916. évi szeptember hó 19 ik napján P. II. 748—1916/6. szám alatt ho­zott ítélettel elintézett perében alperesek­nek az 1916. évi október hó 13. napján P. II. 748—1916/7. szám alatt közösen beadott felülvizsgálati kérelme folytán, az ügynek az 1917. évi január hó 17. napján befejezett szóbeli tárgyalása alapján az alul megjelölt napon meghozta a következő 2014. sz. Vagyon adó tárgyában figyelmez­tetés. 2015. sz. Az egyházlá­togatási jegy­zőkönyvben felsorolt épí­tési kötelezett­ségekre vonat­kozó vitás kérdésekben a közigazgatási hatóság ille­tékes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom