Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 37 — 1004. sz. Egyházközségi adót állami tisztviselők is kötelesek fizetni. gatási szervezet és a polgári lakosság minden egyes tagjától megkövetel. Megjegyzem, hogy ez a felhívásom nemcsak a tavaszi, hanem a nyári munkálatokra is szól, amelyek előkészítése és tervszerű kivitelétől függ tulajdonképen az eddigi gazdasági munkák eredménye. A fóldmívelési tárcához tartozó s a törvényhatóság területén működő valamenynyi hivatalt és intézetet utasítottam, hogy legyenek t. Címednek ebben a nagy és felelősségteljes munkában erejük minden megfeszítésével támogatására. Végül felkérem t. Címedet, hogy a gazdasági munkák elvégzésének biztosítása érdekében tett szervező intézkedéseiről, továbbá a munkák folyamatba tételéről s elvégzéséről időnként tegyen hozzám jelentést. K. m. f. Ghillány s. k. Kalocsa, 1917. március 8 án. \ z 1887. évi 3. számú minisztertanácsi határozat ellenére, — amellyel kimondatott, hogy állami, törvényhatósági és városi tisztviselők ebbeli minősége nem szolgálhat jogalapul az egyházi adófizetéstől való mentességre, — még mindig előfordulnak esetek, hogy a fenti kategóriába tartozó egyének megtagadják a reájuk kivetett egyházközségi adó lerovását. Egy ily esetre vonatkozik a nagymélt. m. kir. Vallás- és Közokt. Miniszter úrnak mult 1916. évi december 18-án 35411. sz. a. kelt s a hivatolt minisztertanácsi döntvénnyel teljesen egyező határozata, amelyet — elvi jelentőségénél fogva — egész terjedelmében közzéteszek: „H. G. kir. telekkönyvvezető m lakosnak, a m lat. szert. róm. kat. hitközség 1913. és 1914. évi egyesitett iskolai és egyházi szükségleteinek fedezéséhez való hozzájárulási kötelezettsége megállapítása iránt folyamatba tett ügyében a Közig. Bizottság által 1916. évi január hó 10-én 1610/1915, kbgy. sz. alatt hozott határozatát R L m r. kat. esperes-plébános és H G kir. telekkönyvvezető m. lakos felebbezéssel támadták meg. A Közig. Bizottság határozatát ezen az alapon — a Csanádi lat. szert. r. kat. püspök úr meghallgatása után — tárgyalás alá vettem és R L esperes-plébános felebbezésének helyt adok. Ii G kir. telekkönyvezető az 1913. évben reá kivetett 6 korona iskolai alapjárulék és 14 korona 40 fillér hitközségi hozzájárulás az 1914. évben reá kivetett 6 korona iskolai alapjárulék és 6 korona SO fillér hitközségi hozzájárulás teljes összegének megfizetésére köteles. A tárgyiratok szerint a m lat. szert. r. kat. hitközség úgy az 1913. mint az 1914. évben, egyesített iskolai és egyházi szükségleteinek a fedezésére a hitközség tagjaira 1. házaspáronként 6 korona iskola alapjárulékot, 2. állami egyenes adójuk 20%-ának megfelelő adót vetett ki. A m r. kat. hitközség iskolai költségeinek fedezésére elsősorban a házaspáronként kivetett 6 korona iskolai alapjárulék — amely tehát nem a lelkész részére szedett párbér — ennek kimerítése után pedig az állami egyenes adók után kivetett hozzájárulás még szükséges hányada szolgál. Az állami egyenes adók után kivetett hozzájárulás fennmaradó hányadából az egyházi szükségletek fedeztetnek. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11. §-a értelmében az iskolafenntartó hitfelekezetek jogosultak iskolai szükségleteik fedezésére híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó arányban és módon igénybe venni. Olyan törvényes rendelkezés vagy i más jogszabály nincsen — amit egyébként a felebbező H G m lakos nem is vitat — mely az idézett törvényhely alapján a hívektől igényelhető iskolai hozzájárulás alól a hitközségi tagok egyes kategóriáit — amelyhez felebbező is tartozik — mentesítené. Az iskolai szük-