Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

- 29 — leti nyelvekben jártas, lelkes missionáriusokra ; szükségünk van apostoli lelkű férfiakra és nőkre, akik munkába állanak az isteni magvető Szentföldjén és a názárethi, a bethániai szent házak szellemében és ezek tövében szorgoskodnak az evangeliumi Márták buzgalmával, a szent Szűz igénytelenségével a lelkiekben feldúlt Szentföld jelenlegi szorongattatásainak enyhítésén; szükségünk van a jeruzsálemi osztrák-magyar zarándok házon kívül egy szent helyre a melyet — ha Isten is úgy akarja — mégis szerezhetünk, ha összeállunk s imáink segélyén kívül a rendelkezésre álló anyagi eszközeink felhasználásával igyekszünk ingatlant venni Jeruzsálemben, ingatlant hi tünk bölcsőjében, a magyar kat. egyház bölcsőjét ringató sz. István király szellemében, hogy a magyar nemzetnek is legyen egy szentélye a Szentföldön, hová a véres háború borzalmai után Üdvözítő Istenünknek hálát adni elzarándokolhassunk. Abban a szent versengésben, mely a kat. nemzeteket a szenthelyek birtoklására ösztönzi, részt kell vennünk, belőle nem hiányozhatunk. S mivel az egyház sz. Ferenc rendjét bízta meg a Szentföld szentélyeinek gondozásával, nekünk katolikus kötelességünk, hogy őket ezen nehéz, több ezer sz. Ferenc rendi szerzetesnek életét áldozatul követelő hivatásuk teljesítésében támogassuk. Isten kezébe van jövőnk sorsa letéve. Nem tudjuk, vájjon terveink és reményeink megvalósulhatnak-e ? fog-e a közel jövőben magyar zászló lengeni a Szentföld egyik szentélyén? lesznek-e odavaló, alkalmas és lelkes kiválasztottaink ? Egy azonban már most is föltétlen biztonsággal megállapítható, hogy a háború következtében az eddiginél jobban kell a Szentföldért buzgólkodnunk és azt a rendet, mely ezzel van megbízva, támogatnunk. Ezért kétszeresen kedves most előttem a szent Kereszt Hadserege, melyet minden igyekezettel győzelemhez juttatni szeretnék. Ehhez a nagy háborúhoz is kérem kedvelt papságom és híveim buzgó imáin kívül a pénzbeli támogatást s a nép felkelő buzgalmából a Kereszt vitézeinek minél nagyobb számú toborzását. Kalocsa, 1917. március 3-án. JS^z eddigi hadikölcsön jegyzések mind fényes eredménnyel végződtek. A nemzet polgárai annyi pénzt bocsátottak szorongatott hazájuk védelmére, hogy a megnyilatkozott áldozatkészség örömet és a nehéz napokhoz kitartást öntött a nemzet vezetőinek lelkébe és keserű csalódást keltett ellenségeink szívében. A hadikölcsönöknek főegyházmegyémben elért fényes sikerében nagy része volt kedves Papságomnak. Ezt nemcsak én tudom, aki a hozzám beküldött jelentések számadataiból merítettem meggyőződésemet, hanem átirataiban ismételten elismerte ezt a nm. Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium is. Ezen eredményes munkát kívánta a pénzügyminiszter úr őnagvméltósága külső jellel is elismerni, amikor a nm. vall. és közokt. minister úr útján tőlem azon papjaim névsorát kérte, akik a legtöbbet vagy legeredményesebben működtek közre a hadikölcsönök sikeréhez. A kiválasztás nehezemre esett. Mindenkinek, vagy legalább is sokkal több papomnak szerettem volna végzett munkájának csekély ellenértékeként a hadikölcsönök sikerének előmozdításairól tanúskodó elismerő oklevelet megszerezni. S mert ez lehetetlen volt, azért terjesztettem fel 12 plébánost és 12 káplánt a kitüntetésre. Ezen kitüntetettek a következők: a) Plébánosok : Agatity Boldizsár, Csóti János, Drach Antal, Hegedűs Lénárd, Kovács Ferenc, Lukácsy István, Makay Gábor, Michler Ferenc, Rechner Konrád, Takács Gáspár, Vidákovics Miklós, Dr. Zgama Károly. 943. sz. Hadikölcsön jegyzés miatt oklevéllel kitüntetettek neve közöltetnek.