Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1917

Index

— 142 — orum locis peragentur, Superiores scrutabuntur, quod genus praedicationis singulorum alumnorum dispositioni magis respondeat, ut deinde ea super re ad Ordinarium referant. 38. Initialem autem institutionem, quam clerici in seminariis vei in studiorum domibus habuerunt, Ordinarii, etiam post sacros Ordines susceptos, perficiendam curabunt. 39. Quamobrem, iuxta informationes de unoquoque habitas, eos facilioribus primum ac humilioribus praedicationibus occupabunt et exercebunt, ut in tradenda pueris christiana catechesi, Evangelio breviter explicando, iisque similibus. 40. Poterunt demum Ordinarii suis clericis praescribere ut, aliquo annorum spatio, examen de praedicatione in curia quotannis subeant tarn voce quam scripto, ea quidem methodo quae ipsis magis probabitur, conformiter scilicet ad praescriptiones Codicis pro examinibus annuis a clericis subeundis post sacerdotii susceptionem. Ex S. C. Consistoriali die 28 iunii, in pervigilio SS. App. Petri et Pauli anno 1917. f C. Card. De Lai, Ep. Sabinen., Secretarius. L. f S. f V. Sardi, Archiep. Caesarien., Adsessor. * XIV. Benedek pápa O Szentségének „Humani generis Redemptionem" kezdetű, az Isten igéjének hirdetésére vonatkozó enciklikáját f. évi szeptember hó 11 én 4309 sz. a. közöltem a n. t. Papsággal, és fentebb hoztam köztudomásra a S. Congregatio Consistorialisnak „Normae pro sacra praedicatione" cimü utasításait. Az apostoli szentszék ezen megnyilatkozásaival kapcsolatban, a magyar püspöki kar közös megállapodása folytán a következő egységes rendelkezés lesz az irányadó : Őszentsége XV. Benedek pápa Humani generis Redemptionem kezdetű enciklikájában kifejtette az igehirdetés helyes alapelveit, a S. Congregatio Consistorialis pedig ezen elvek alapján részletes utasításokat adott ki. Meghagyom a Ntdő Papságnak, hogy úgy az enciklikát, mint a kongregáció utasításait ismételten gondosan elolvassa és az utasítások harmadik fejezetében foglalt előírásokat lelkiismeretesen betartsa. Ami a papnövendékeknek az igehirdetésre való kiképzését (5. fejezet) és alkalmasságuk megvizsgálását (2. fejezet) illeti, felszólítom a lelkipásztorkodástan, illetőleg a homiletika tanárait, valamint a papnöveldék elüljáróit, hogy a tanításban, a gyakorlatban és a növendékek minősítésében az Apostoli Szentszék utasításaihoz szorosan alkalmazkodjanak. Külön egyházszónoklati vizsgáló bizottság kinevezését, vagy külön vizsgálat elrendelését nem tartom szükségesnek. A zsinati vizsgálatokon és a hittanárképesitő vizsgálatokon a jelöltek ezentúl a szentbeszédet nemcsak Írásban kidolgozni, hanem azt legalább három vizsgálóbizottsági tag előtt előadni is kötelesek s a minősítésnél az előadás is ügyelembe veendő. A főegyházmegye kötelékén kívülről igehirdetésre meghívott és a főegyházmegyében gyóntatási joghatósággal nem bíró papok megvizsgálása tárgyában esetről-esetre fog az Ordinarius határozni. A kongregációi utasítások 1. fejezetében foglaltak alapján a következőket rendelem : 1. Az igehirdetésre alkalmasoknak és jogosultaknak nyilvánítom a főegyházmegye területén lelkészi teendőkkel megbízott áldozárokat (plébánosokat, administrátorokat, helyi káplánokat, segédlelkészeket) ugy, hogy nemcsak a saját templomukban hirdethetik az Isten igéjét, hanem a főegyházmegye bármely templomába vagy oratóriu-