Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1916

Index

hatóság az egyházi ingatlanok állagára rendelne el zálogjogi bekebelezést, még ha adó hátralék volna is a bekebelezés tárgya, az illető lelkész a bekebelező végzést az átvétel napjának kitüntetése mellett azonnal küldje az érseki hatósághoz, hogy ellene kellő időben jogorvoslattal élni lehessen. A m. kir. Kúria 1915. október 5-én hozott Pk. V. 49251915. számú határozata szerint: A római és görög katholikus Egyháznak nem csupán plébániai, hanem más javai is általános elidegenítési és terhelési tilalom alatt állanak, minélfogva azoknak állagára végrehajtást vezetni nem lehet. A határozat indokolása a következő: A fennálló jogszabályok értelmében, amint az a királyi Kúria 81. sz. polgári jogi döntvényének indokolásából is kitűnik, a római és görög katholikus Egyháznak nem csupán plébániai, hanem más javai is általános elidegenítési és terhelési tilalom alatt állanak, minélfogva azoknak állagára végrehajtást vezetni nem lehet és a kellő előfeltételek fennforgása esetében is csak haszonélvezetük vonható végrehajtás alá. Végrehajtató a kielégítési végrehajtást kifejezetten a p—i görög katholikus egyház ingatlanságaira kérvén, azt ez ingatlanságok állagára vonatkozó tkvi betét ismerete nélkül sem volt szabad elrendelni. A királyi Kúriának a fenti indokolásban hivatkozott 81. sz. polgári jogi döntvénye igy hangzik: „Ha a per bírósága a kielégítési végrehajtást római vagy görög katholikus plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881. évi LX. t.-c. 136. §-ának második bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt köteles megtagadni.'

1 Kalocsa, 1616.'- január 13. "C^elhívom a nt. Lelkész urakat, hogy a hatáskörükbe eső elemi mindennapi nép iskolák szünnapjaira vonatkozó alábbi kérdésekre, e körrendelet vétele után, haladék talanul válaszoljanak. 1. A gondjaikra bízott mindennapi elemi iskolában, pontosan meghatározva, rendszerint mikor veszi kezdetét a tanév? 2. Rendszerint mikor záródik a tanév és az iskolai nagy szünidő meddig tart? 3. A vasárnapon kívül melyik nap a rendes szünnap ? Ha két félnapon van a heti rendes szünet, ez külön kitüntetendő? 4. A karácsonyi, húsvéti és a pünkösdi szünet egyenkint, rendszerint hány napig tart? Mikor kezdődik és mikor végződik ? 5. Vannak-e rendkívüli szünetek? Mikor és mely okból vannak az ilyen szünetek ? 6. Búzaszenteléskor s a keresztjáró napokon délután van-e előadás? 7. Ahol állami vagy községi iskola van, vagy ahol a gyermekek más felekezeti jellegű iskolába járnak, az isteni tiszteleten való megjelen hetes céljából milyen szünetek vannak szokásban a katolikus ünnepnapokon ? Az isteni tisztelet befejezése után tartoznak e a nem kat. jellegű iskolákba járó tanulók nyomban az iskolába menni ? Mely ünnepnapok alkalmából van ez így? Kalocsa, 1916. január 18. A nm. v. k. minisztériumnak alább közölt körrendeletét magamévá teszem és elrendelem, hogy a hatóságom alá tar- 1 tozó kisdedóvódák ezen a télen is megszakítás nélkül működjenek. e A vallás és közoktatásügyi m. kir. mi- j. niszternek 1915. évi december hó 18-án 141.888 szám alatt kelt s valamennyi kir. várm. tanfelügyelőhöz és tanfelügyelőségi kirendeltség vezetőjéhez intézett körrendeletének másolata: 198. sz. isk. A szünnapok kimutatásáról körrendelet. 200. sz. isk. \v. k. miniszerium óhajtja, hogy a kisded óvodák :zen a télen s megszakítás léikül működjenek.