Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

— 101 — mányozása szenved, s ezzel ismét az em­beri táplálkozásnak fontos alkatrészeiben (hús, zsir), áll be hiány. Követnünk kell a hulladékok felhasználásában is Németország­bölcs példáját. Tényleg azzal is számolnunk kell, hogy a hús, zsir s egyéb állati eredetű tápanya­gok szintén nem fognak oly bőségben ren­delkezésünkre állani, mint a békés időben. Ezen csak úgy segíthetünk, ha óvakodunk minden élelmiszer-pazarlástól. De nemcsak a meglévő készletek­kel kell takarékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hogy élelmiszereinket már aratás előtt is, amennyire csak lehet, kiegészítsük, pótoljuk. Itt elsősorban azok a konyhakerti vetemények jöhetnek figye­lembe, melyek leghamarább adnak új ter­mést. A meleg ágyaknak az idén sokkal nagyobb szerepük van, mint más években. Igaz, hogy a melegágyi vetemények, kis mennyiségüknél fogva az általános népé­lelmezés szempontjából nagy fontossággal nem bírnak; de a palánták előállításá­nál igen. Sok függ természetesen az éghajlattól is. Zordonabb éghajlat alatt, hol a tavasz későn nyilik, korai zöldség és főzelék ter­mesztésére nem gondolhatunk. A melegebb vidékek valók erre, s ezek népének köte­lessége, hogy annyit termesszen, hogy a városi népességnek s a mostohább vidékek lakóinak is jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez, hanem saját legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt kereshetnek vele. A konyhakerti növények minél na­gyobb mértékben való termelése azért is ajánlatos, mert nem kiván nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is könnyen végezhetik. A korai vetemények közül megemlít­hető a laboda (paraj, spenát), mely elveté­sétől számítva négy-öt hét múlva már szed­hető s kis területen nagy tömeget ad. Le kell küzdeni azt az elég általános idegen­kedést, mellyel e hasznos zöldséggel szem­ben viseltetnek ; mert igen tápláló s az egészségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos retket lehet termeszteni. A karalábot, melegágyból kipalántálva, mái­májusban használhatjuk. Kedvező körül­mények közt juniusra uborkát és főző tö­köt is termeszthetünk, sőt junius végére korai káposztát is. A karórépa már május közepétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is elég korai termést ád. Mint általános táplálék azonban mind­ezeknél fontosabb a korai burgonya és ko* ; rai tengeri. Délibb vidékeken, fagytól vé­dett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt minél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a munkaerő hiánya. Ez a két termény a lehető legjob­ban ki fogja fizetni magát. Nem termeszt­hetünk olyan sokat, hogy jó piacot ne ta­lálnánk neki. Kapáló ekével művelve, kinn a szántóföldön nagy területeket el foglal­hatunk e két hálás terménnyel s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk leginkább a kenyérgabona hiányát. Bár első sorban a korai termények minél nagyobb előállítására kell töre­kedni, ezen felül, tekintettel a mezőgaz­daságunkban nagyon érezhetően hiányzó munkaerőre, iparkodjanak az asszonyok, a gyermekek, minél jobban kivenni ré­szüket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzdenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletle­nül az életet adó termőföldből. Mivel szemes eleség nem jut sem a tehénnek, sem a sertésnek, sem a baromfinak, — az árpát és tengerit ugyanis kenyér alakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos gazdasszony előtt értékkel kell birnia még az árokparti fűnek és a kibúvó zöld csa­lánnak is, a mivel a baromfit etetheti. Méltóztassék az eddigiekben tájékoz­tatóul elmondott szempontokra felhívni a ' papságot és a tanítói kart. Bizalommal vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom