Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

— 101 — mányozása szenved, s ezzel ismét az emberi táplálkozásnak fontos alkatrészeiben (hús, zsir), áll be hiány. Követnünk kell a hulladékok felhasználásában is Németországbölcs példáját. Tényleg azzal is számolnunk kell, hogy a hús, zsir s egyéb állati eredetű tápanyagok szintén nem fognak oly bőségben rendelkezésünkre állani, mint a békés időben. Ezen csak úgy segíthetünk, ha óvakodunk minden élelmiszer-pazarlástól. De nemcsak a meglévő készletekkel kell takarékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hogy élelmiszereinket már aratás előtt is, amennyire csak lehet, kiegészítsük, pótoljuk. Itt elsősorban azok a konyhakerti vetemények jöhetnek figyelembe, melyek leghamarább adnak új termést. A meleg ágyaknak az idén sokkal nagyobb szerepük van, mint más években. Igaz, hogy a melegágyi vetemények, kis mennyiségüknél fogva az általános népélelmezés szempontjából nagy fontossággal nem bírnak; de a palánták előállításánál igen. Sok függ természetesen az éghajlattól is. Zordonabb éghajlat alatt, hol a tavasz későn nyilik, korai zöldség és főzelék termesztésére nem gondolhatunk. A melegebb vidékek valók erre, s ezek népének kötelessége, hogy annyit termesszen, hogy a városi népességnek s a mostohább vidékek lakóinak is jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez, hanem saját legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt kereshetnek vele. A konyhakerti növények minél nagyobb mértékben való termelése azért is ajánlatos, mert nem kiván nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is könnyen végezhetik. A korai vetemények közül megemlíthető a laboda (paraj, spenát), mely elvetésétől számítva négy-öt hét múlva már szedhető s kis területen nagy tömeget ad. Le kell küzdeni azt az elég általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöldséggel szemben viseltetnek ; mert igen tápláló s az egészségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos retket lehet termeszteni. A karalábot, melegágyból kipalántálva, máimájusban használhatjuk. Kedvező körülmények közt juniusra uborkát és főző tököt is termeszthetünk, sőt junius végére korai káposztát is. A karórépa már május közepétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is elég korai termést ád. Mint általános táplálék azonban mindezeknél fontosabb a korai burgonya és ko* ; rai tengeri. Délibb vidékeken, fagytól védett helyeken iparkodni kell, hogy ezt a két terményt minél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a munkaerő hiánya. Ez a két termény a lehető legjobban ki fogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy jó piacot ne találnánk neki. Kapáló ekével művelve, kinn a szántóföldön nagy területeket el foglalhatunk e két hálás terménnyel s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk leginkább a kenyérgabona hiányát. Bár első sorban a korai termények minél nagyobb előállítására kell törekedni, ezen felül, tekintettel a mezőgazdaságunkban nagyon érezhetően hiányzó munkaerőre, iparkodjanak az asszonyok, a gyermekek, minél jobban kivenni részüket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzdenek, vérzenek, egy talpalatnyi se maradjon műveletlenül az életet adó termőföldből. Mivel szemes eleség nem jut sem a tehénnek, sem a sertésnek, sem a baromfinak, — az árpát és tengerit ugyanis kenyér alakjában magunk fogyasztjuk el, azért a gondos gazdasszony előtt értékkel kell birnia még az árokparti fűnek és a kibúvó zöld csalánnak is, a mivel a baromfit etetheti. Méltóztassék az eddigiekben tájékoztatóul elmondott szempontokra felhívni a ' papságot és a tanítói kart. Bizalommal vá-