Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

— 47 — letei számára a közigazgatási bizottság, Fiume szabad város és kerülete számára pedig a fiumei kormányzói tanács 2 év tartamára kijelöl a közigazgatási tisztviselők sorából 3—18 alelnököt, továbbá az alábbiak szerint 6—36 bizottsági tagot. A bizottsági tagok egyik felerészének tényleges vagy nyugdíjas közigazgatási tisztviselőnek, másik felerészének tényleges vagy nyugdíjas tanerőnek (néptanító, polgári iskolai tanító, felsőkereskedelmi iskolai, középiskolai tanár stb.) kell lennie. A közigazgatási bizottság Budapest székesfővárosban, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban feltétlenül helybeli, járásokban pedig rendszerint a járás székhelyén lakó közigazgatási tisztviselőket és tanerőket jelöljön ki. Vidéki tagok kijelölésének csak olyan esetben lehet helye, ha a járási székhelyen annyi alkalmas közigazgatási tisztviselő és tanerő sincs, amennyi az alelnököknek és tagoknak a legkisebb számban való kijelöléséhez szükséges. Ugyancsak helybelieket kell a fiumei kormányzói tanácsnak is kijelölnie. 10. §. Az állandó bizottság 3 tagú vizsgát kivevő albizottságban esetleg albizottságokban jár el. Az albizottság az elnökön ki-vül egy közigazgatási tisztviselőből és egy tanerőből áll. Az albizottságot, szükség esetén az albizottságokat az elnök, akadályozása esetén az alelnök hívja össze. Vidéki alelnököt vagy tagot, amennyiben ilyenek is vannak, csak akkor szabad behívni, ha helybeliekből az albizottságot vagy albizottságokat nem lehet megalakítani. 11. §. A vizsgálatot rendszerint az elsőfokú közigazgatási hatóság helyiségében, ha az alkalmas nem lenne, e hatóság által kijelölt más helyiségben kell megtartani. 12. §. A vizsgálatok ideje első ízben a folyó 1914. év május hava, később minden év február hónapja. Ezen időközön belül a Vizsgálatok megkezdésének napját az I. fokú közigazgatási hatóság tűzi ki. A vizsgálatok megkezdése előtt az 1914. évben 8 nappal, a további években 15 nappal ez a hatóság tegyen közzé a helyi szokásoknak megfelelő hirdetést és abban ismertesse az írni és olvasni tudásnak a választói jog szempontjából való jelentőségét, az igazolásra bocsájtás feltételeit és a vizsgálat ingyenességét, jelölje meg szabatosan a vizsgálatok óráját és helyét és közölje, hogy a vizsgálatra hivatalában személyesen vagy levél útján, a vizsgálat megkezdésének napjáig lehet jelentkezni. 13. §. Az írni és olvasni tudás igazolására bocsájtható a férfi nemhez tartozó minden magyar állampolgár, aki huszonnegyedik íéletévét betöltötte. A vizsgálatra bocsájtás kérdésében az elsőfokú közigazgatási ható'ság határoz. Határozatával szemben felebbvitelnek helye nincs. A vizsgálatra bocsájtottakat az elsőfokú közigazgatási hatóság jelentkezésük sorrendjében jegyzékbe foglalja. Az ekként megállapított sorrendtől a vizsgát kivevő albizottság elnöke csak a vidékiek javára vagy rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben térhet el. ro 14. §. A vizsgálat rendszerint nyilvános. A nyilvánosság mértékét különös tekintettel a a helyiség befogadó képességére az elnök állapítja meg. A nyilvánosság az albizottság által hivatalból nem zárható ki, de a fél, csoportos tollbamondás esetén pedig bármely fél kérelmére ki kell zárni. A rend fenntartása az állandó bizottság elnökének (8. §.) kötelessége. 15. §. Az írni és olvasni tudás igazolása a vizsgát kivevő albizottság elnöke vagy valamelyik tagja által megjelölt nyomtatott szöveg legalább öt sorának az albizottság