Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

322. sz. A kat. ifjú sági lapok terjesztéséről jelenté* teendő. közhírré s gondoskodjék arról, hogy a köz­ségi jegyzők (városi katonai ügyosztályok) szigorúan az abban foglalt rendelkezések értelmében járjanak el. Budapest. 1913. évi november hó 14-én. A miniszter he­lyett: Karátsony s. k. államtitkár. A má­solat hiteléül: Komlóssy igazgató. Kalocsa, 1914. január 9. T^acára annak, hogy az érseki hatóság a Regnum Marianum kiadásában meg­jelenő kiváló lapokat ismételten a legmele­gebben ajánlotta a T. Papság pártfogásába, sőt az 1907. okt. 16-án 4899. sz. a. meg­jelent körlevélben még részletes utasítást is adott arra nézve, hogyan lehetne — több helyen jól bevált gyakorlat szerint — e lapok terjesztését előmozdítani: a kiadó­hivatal jelentése szerint mégis csak a Zászlónk c. ifjúsági lap van nagyobb mértékben el­terjedve, míg az Élet, Nagyasszonyunk s a Kis Pajtás c. lapoknak lelkesebb felkarolása mulhatlanul szükségesnek mutatkozik. A kiadóhivatal statisztikája szerint az utóbb említett két ifjúsági lap egyes városok kat. jellegű s több száz növendékkel rendelkező iskoláiban teljesen ismeretlen, vagy csak 1—2 példányban van elterjesztve. Azt pe dig nem lehet feltételezni, hogy ez iskolák növendékei, városi intelligens, illetve jobb módú szülők gyermekei ifjúsági lapot ne olvasnának. Miért is joggal következtethe­tünk arra, hogy e gyermekek nem katoli­kus lapokból veszik szellemi táplálékukat. Növeli e bajt az az ismeretes tény, hogy a felnőtteknek való kat. társadalmi és politikai lapjaink sincsenek hazánkban eléggé elterjedve. Mivel pedig a serdülő korban levő gyermekek gyakran a szülők­nek járó lapokat is olvassák: egyházme­gyénkben az ifjúság legnagyobb része saj­nos úgy nő fel, hogy soha katolikus irányú lapot nem látott, nem olvasott. Annak a lelket mételyező szellemi táp­lálkozásnak kell tulajdonítanunk a statisztika megdöbbentő adatait, melyek szerint Buda­pesten például újabban évenkint öt tíz éven aluli gyermek válik öngyilkossá; továbbá, hogy egyházmegyénk egyik városában 24 iparos tanonc azon kijelentéssel vonta ki ma­gát a hitoktatás hallgatása s a szentségekhez való járulás alól, hogy ők Istenben nem hisznek. Az ifjúság gyóntatói egyébként is ismerik azt a nagy lelki nyomort, amely­ben sokan a hivő és jóra törekvő gyerme­kek közül a nekik nem való olvasmányok következtében sínylődnek. Felesleges tehát bővebben részleteznem azt, mily nagy gon­dot kell az ifjúság olvasmányaira fordítani. Egyesek e tekintetben valóban igen szép eredménnyel dolgoznak. Van olyan főgimnázium az egyházmegye területén, ahol a Zászlónkat minden kat. gimnazista járatja. A fiúk havonkint adják össze az előfizetési díjat. De hány egyéb iskola van az egyházmegye területén, ahol kat. ifjú­sági lapok terjesztésével senki sem törődik ! Ismerve a T. Papság buzgalmát mely­lyel főleg a hitoktatás terén kötelességének megfelelni igyekszik, az e pontban tanúsí­tott mulasztást nem tudom egyébnek tu­lajdonítani, mint annak, hogy többnek nem volt alkalma még e lapokkal megismerkedni. Miért is egyidejűleg megkértem a kiadó­hivatalt, hogy e lapok felesleges számaiból mutatvány-példányokat szíveskedjék az egyes plébániákra küldeni. Szeretettel kérem a T. Papságot, fogadja szívesen e lapokat, vegye ezeket őszintén hathatós pártfogásába és igyekezzék számukra minél több elő­fizetőt gyűjteni. Az isteni Gondviselés irántunk való végtelen jóságával gondoskodott arról, hogy nekünk a külföld által is irigyelt kiváló, kat. gyermeklapjaink állnak rendelkezé­sünkre. Háláljuk meg e jótéteményt azzal, hogy e nagyszerű műveket tőlünk telhető­leg terjesszük és anyagilag is támogassuk. Az ifjúság apostoli lelkű barátjának, gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök

Next

/
Oldalképek
Tartalom