Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

— 94 — Az iskolaépület az azon a vidéken alkalmazni szokott építőanyagok felhasz­nálásával építhető. A padló szintjét a talaj szintje felett legalább 30 cm.-rel magasab­ban kell felvenni. Lejtős telken ezt a mé­retet az épület által elfoglalt terület leg­magasabb pontja felett kell felvenni. A tan­terem padlózata legalább 20 cm. magas száraz homokra vagy salakfeltöltésre fek­tetett puhafapadló legyen. Az iskolaépületet tartós és tűzbiztos fedéllel kell fedni (cserép, pala, műpala). 3. Tanterem. Azt, hogy hány tanter­mes legyen az iskola, az abba járó gyer­mekek létszáma határozza meg. Szemelőtt tartva azt, hogy egy tanteremben törvény értelmében 60 gyermeknél több rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket hatvan tanulóra alkalmasan akként kell megépíteni, hogy alapterületük legalább 48 m 2. és leg­feljebb 72 m 2. legyen. Kivételesen kisebb tanterem is építhető ott, ahol a mindennapi tankötelesek száma 60-on állandóan és jelentékenyen alatta marad. A tanterem mélysége nem lehet több 65 méternél, magassága pedig nem lehet kevesebb 3 4 méternél. A tanterem lehetőleg északkeleti fek­vésű legyen. A tanterem falait fehérre kell meszelni. Menyezetének nem kell sikfödémnek lennie. Amennyiben fagerendás menyezet alkalmaz­tatnék, a tanterem magasságát nem a be­nyúló gerenda alsó feléig, hanem az alsó deszkázatig kell mérni. A tanteremajtó kifelé nyiló, egyszár­nyú gerébtokos, 1 m. széles és 2-20 m. magas legyen. Az egy tanteremre eső ablakok felü­lete a tanterem alapterületének Ve-át érje el. Az ablakokat a tanulóktól balkézfelől kell elhelyezni. Az ablakok kettősek és be­felé nyilóak legyenek. A felső ablakszár­nyakat lehetőleg mellőzni kell. Az ablak­mellvéd magassága 1 m. legyen. Az ablak közök a lehetőségig keskenyen épüljenek. Az igy keletkező ablakközök pilléreit rézs­útosan le kell csapni. Az ablakot a menye­zethez, amennyire lehet, föl kell vezetni. Csak egyenes záradéitu ablak alkalmazható. A tanterem fűtésére elegendő fütő­képességü kályhát kell alkalmazni. A kály­hát legcélszerűbb a teremnek a tanitó mel­lett levő sarkába állítani. 4. Előtér. A tanterem ne nyíljék köz­vetlenül sem utcára, sem udvarra, hanem előtérrel birjon, amelybe több tanterem is nyílhat. Az előtér ajtaja kifelé nyíljék. Költségkímélés okából az előtér fából is készülhet. A több tantermes iskolánál a közle­kedésre szolgáló folyosó legalább l-5 m. széles legyen. 5. Árnyékszék. Az árnyékszéknél 25­30 fiúra egy ülő- és egy vizelő-helyet, 20-25 leány számára egy ülőhelyet kell számítani. Gondoskodni kell árnyékszékről a tanítók részére is és amennyiben az is­kola épületben tanitólakás van, a tanitó családja részére is. A tanítók és családjuk árnyékszékei az iskolai árnyékszékcsoport­ban helyezhetők el, de bejáratukat el kell különíteni. Az árnyékszékhez csatornázás hiányá­ban pöcegödröt kell építeni. Az árnyékszék­csoportnak az iskolaépülettől legalább 10 m.-nyíre kell állania. Az árnyékszékcsoport egészen fából is épülhet. 6. Kut. Az iskola telkén lehetőleg kút­ról is kell gondoskodni. A kut íedett legyen és a pöcegödörtől legalább 20 m. távol­ságban álljon. 7. Tanítói lakás. Egy- vagy két tan­termes iskolánál a tanítói lakás benn lehet az iskolaépületben, de azt az iskolai helyi­ségektől teljesen elkülönítve kell megépíteni. A tanítói lakásnak két, együtt 40 m 2. alapterületű padlózott szobából, konyhából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom