Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1913
Index
— 31 — VII. 1207. sz. Felekezeti liskolaadóval lelkészek és tanítók meg nem róhatók. ÍCgyszermásszor egyházmegyénkben is fölmerült már azon kérdés, vájjon a lelkészek és tanítók megróhatók-e felekezeti iskolaadóval. Legutóbb a nm. püspöki kar is foglalkozván ezen kérdéssel a következő határozatot hozta: „A püspöki kar nem tartja őket megadóztathatóknak, mert mentesíti őket az emlékezetet meghaladó szokás és az az analógia, hogy a községi alkalmazottak az 1886. XXXII. t.-c. 138. §-a értelmében szintén nem fizetnek községi adót." Kalocsa, 1913. március 7. 703. sz. Egyházi és hitközségi alkalmazottak munkásbiztosítási pénztárba be nem Írandók. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium folyó évi január hó 9-én, 92,586. sz. a. kelt s a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett 7741/1913. számú átiratának hivatalos másolata. Mult évi június hó 28-án, 77,440. és november hó 6-án, 142,870. szám alatt kelt átirataira a mellékletek visszajuttatása mellett értesítem Nagyméltóságodat, hogy az egyházi és hitközségi alkalmazottak biztosítási kötelezettsége tárgyában Nagyméltóságodhoz mult évi május hó 16-án, 30,578/VI. D. szám alatt intézett átiratomban foglalt elvi kijelentést az állami munkásbiztosítási hivatal az ugyanilyen értelemben hozott és mult évi szeptember hó 4-én, 40,061/VI. D. sz. alatt kelt harmadfokú véghatározatomnak a Munkásbiztosítási Közlöny VI. évfolyama 40. számában történt publikálásával hozta az érdekeltek tudomására. Ez alkalommal a zombori kerületi munkásbiztosító pénztárnak a bácsLITT. CIRC. 1913. 11 ordasi róm. katholikus plébániához intézett 3937/1912. számú megkeresésében foglaltakra való tekintettel, az állami munkásbiztosítási hivatal a nevezett kerületi pénztár figyelmét a fönt idézett harmadfokú véghatározatban foglaltakra egyidejűleg külön is fölhívta. — Budapest 1913. január hó 5-én. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás s. k. miniszteri tanácsos. A hivatalos másolat hiteléül: Mendl igazgató. Kalocsa, 1913. február 15. A. nm. püspöki kar 1913. január havában tartott tanácskozmányában fölmerült azon kérdés, vájjon nem kellene-e engedélyt kieszközölni arra, hogy a hívek indokolt esetben a Tradita ab antiquis 1) kezdetű konstitucio IV. pontjától eltérőleg a húsvéti szent áldozást is más ritus szerint végezhessék ? A nm. püspöki kar ezen engedély kieszközlését nem találta szükségesnek, mert az egyházi törvények általában nem köteleznek, ha azok megtartása nagy nehézséggel jár. így a katholikus hívek nem kötelesek saját rítusuk szerint a húsvéti szent áldozáshoz járulni, ha lakóhelyükön nincs saját ritusu lelkészük. Kalocsa, 1913. március 7. 1210. sz. Húsvéti szt. áldozás indokolt esetben más ritus szerint is végezhető. A nm. püspöki kar 1913. január 22-én és következő napjain tartott tanácskozmányáról fölvett jegyzőkönyv 58. pontját tudomásvétel céljából ezennel egész terjedelemben közlöm: „A hercegprímás jelenti, ») Litt. Circ. 1912. pag. 110. 11 1209. sz. Föltámadási körmenet után lehet húseledelekkel élni.