Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1913

Index

— 125 -6650. sz. A Religio Hittud. és Bölcseleti Folyóirat ajánltatik. JMidőn a Hittudományi Folyóirattal egyesült Religióra vonatkozó értesítést közérdekű tartalmánál fogva az alábbiakban egész terjedelmében közlöm a T. Papsággal, a magam részéről is a legmelegebben ajánlom ez új vállalatnak szives támogatását, annál is inkább, mert a Magyar Sionnak s a Bölcseleti Folyóiratnak korábban történt megszűnése s fenti két folyóiratnak egyesülése arra engednek következtetni, hogy a papság ezen egyházi érdekű műveket a kellő támogatásban nem részesítette. Értesítés és megrendelési felhívás. Az 1841-ben alapított, immár 72 éves Religió, mely előző időkben túlnyomóan az egyetemes és főkép a magyar katolikus egyház életét és helyzetét illető eseményekkel és tervekkel foglalkozott, a közelmúltban inkább hittudományivá lett, mert közben az előbbi cél szolgálatára más vállalatok is létesültek. Ámde negyedszázad óta fennál az általam 1890. év elején alapított Hittudományi Folyóirat, mely kezdettől fogva mind mai napig minden rovatában műveli a hittudományt. Még régebben, 1886. év elején a keresztény szellemű bölcselet-tudomány művelésére alapítottam a Bölcseleti Folyóiratot; ez 1906-ban, 21 évi pályafutás után, a megrendelők csekély száma miatt, megszűnt s azóta a keresztény szellemű bölcselettudományt is a Hittudományi Folyóirat szolgálta. A dolgok ily állása mellett célszerűnek látszott a Religió és a Hittudományi Folyóirat mint sokban megegyező két vállalat egyesítése. Nekem nehezemre esett az általam alapított s kezdettől fogva az én szerkesztésemben és kiadásomban megjelenő folyóirat címétől, kivált most épen a 25-ik évfolyam megkezdése előtt, megválnom. Ámde a közjó az első. A történetben és érdemekben gazdag, 72 éves Religiónak fenn kell maradnia. Másrészt két közlöny a nevezett célra a mi viszonyaink közt túlsók, enynyit nem nagy és amúgy is igénybe vett olvasóközönségünk fenn nem tarthat. Hogy tehát egyetlen szorosan vett hittudományi és bölcseleti folyóiratunk legyen, beleegyeztem az egyesítésbe s a Religió mostani nagyérdemű szerkesztője és tulajdonosa, dr. Hanuy Ferenc apát, egyetemi ny. r. tanárnak azt az engem megtisztelő ajánlatát, hogy a Religiót mint hittudományi és bölcseleti folyóiratot 1914. év elejétől én szerkesszem és adjam ki, készséggel elfogadtam. A folyóirat címe ez lesz: Religió hittudományi és bölcseleti f olyóirat. A Religió új alakjában tárgyalja elsősorban a hittudomány minden szakját: a szentirati tudományokat, a hitvédelmet és az ágazatos hittant, az erkölcstant, egyházjogot, lelkipásztorkodástant s az egyházi műrégiségtannak és az egyházi művészetnek is szívesen ad helyet. Emellett tárgyalja a bölcseletnek mindazokat a részeit, melyek a világnézet megalapozására vagy kiépítésére szolgálnak. Röviden a világnézet kérdéseinek tudományos tárgyalását vallja hivatásául s mint ilyen egyrészt semmikép el nem hanyagolható területet művel, másrészt sajátos hités bölcselettudományi jellegét megtartva, semmi más vállalat területére át nem lép. A Religió ezentúl július és augusztus kivételével minden hónapban, tehát évenkint 10-szer jelenik meg, 4—6 ivnyi terjedelemben. A „Hittudományi Folyóirat" évenkint négyszer jelent meg. Külföldön kitűnő hités bölcselettudományi közlönyök vannak, melyek évente négyszer jelennek meg, így az innsbrucki „Zeitschrift für katholische Theologie" s a louvaini „Revue Néo-Scolastique." Ámde a gyakoribb megjelenés kétségen kívül előnyökkel kecsegtet, azért most, mikor a két vállalat egyesülése folytán a megrendelők száma remélhetőleg jelentősen megnagyobbodik, bátorságot veszek erre a jelentős változtatásra. Minden füzet három főrovatból fog állni. I. Értekezések. II. Vegyesek. III. Irodalmi értesítő. Főkép a II. és III. rovatok teszik kívánatossá a gyakoribb megjelenést.