Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1912

Index

— 53 III. Az új lelkészség kongruaigényének megállapítása előtt vizsgálat tárgyát kell képeznie annak is, hogy az a lelkészség, melyhez az önállósításig az új lelkészség mint fiókegyházközség tartozik, nem szenved-e az elcsatolás folytán oly mérvű jövedelmi csorbulást, hogy ennek folytán szintén kongruakiegészítésre szorul? Ennek megállapíthatása végett: az önállósítás bejelentésével egyidejűleg nemcsak az új lelkészség jövedelmei írandók össze, hanem pontosan, tételenkint kimutatandó, hogy az eddigi anyaegyház lelkésze az összeírásban fölvett mely jövedelmeitől fog elesni és hogy azokért nem részesíthető-e az elcsatolt filia vagy valamely alap részéről kárpótlásban ? Alig engedhető meg, hogy a beállott jövedelmi csökkenés a volt anyaegyház lelkészénél oly mérvű kongruakiegészítést vonjon maga után, hogy az fölérjen az önállósított egyházközség lelkészének helyi javadalmazásával, mert ez egyértelmű lenne azzal, hogy az új lelkészi állás helyi javadalma is egész összegében a kongruaalapot terheli. Ezért önállósítás esetében a volt anyaegyház lelkészének jövedelmi veszteségeért legföllebb 400 K kongruakiegészítésre lehet igénye, vagyis, amennyiben az új állás kongruaszükséglete 800 K úgy a két lelkészi állás együtt csak 1200 K új kongruakiegészítéssel terhelheti a kongrua-alapot. IV. Abban az esetben, ha az önállósítás után a lelkészség jövedelmében csökkenés állana be, a jelentkező hiányt az egyházközség maga tartozik viselni s amennyiben ezt nem tenné, úgy a vallás és közoktatásügyi miniszter az 1898. évi XIV. t.-c. 15. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az egyházmegyei főhatóságot a lelkészség megszüntetésére hívhatja föl. Az önállósított egyházközségben netán utóbb fölállítandó segédlelkészi állás jövedelmi kiegészítése cimén a kongruaalapra új teher nem hárítható. V. Mivel az önállósítás szükségességének vizsgálatánál az a körülmény is figyelembe veendő, hogy milyen távol van az önállósítani szándékolt egyházközség az anyaegyháztól és nem volna-e esetleg célszerűbben egy más plébániához csatolható : az önállósítás bejelentésével egyidejűleg kimutatandó az egyházközségnek eddigi anyaegyházától, valamint a szomszédos plébániáktól való távolsága ; azonkívül a helyi és környékbeli vallási és nemzetiségi viszonyok rövid ismertetése is adandó. VI. Csak az olyan önállósítás iránti előterjesztések vétetnek tárgyalás alá, melyek az illetékes egyházmegyei főhatóság útján terjesztettek elő. Kalocsa, 1912. április 20. M ár az 1906. (147. old.) évi egyházmegyei körrendelet intézkedett az iránt, hogy a madarak és fák napja az iskolákban megtartassák. Teljesen átérezvén ezen erkölcsi és közgazdasági szempontból egyaránt fontos intézmény hasznos voltát, ezennel a következőkre nézve imígy rendelkezem. 1. Az iskolaigazgatók hívják össze a tantestületet gyűlésre és fölolvasván ezen a föntidézett fölhívást, intézkedjenek aziránt, hogy a madarak és fák napja milyen módon lenne megtartandó ? 2. Hogy mind az iskolaigazgatók, mind pedig a tanítók megszerezhessék maguknak megelőzőleg is e tekintetben a kellő tájékoztatást, forduljanak az iskolaigazgatók az „Országos Állatvédő Egyesület"-hez (Budapest, IX. Ernő-utca 11— 13.) és kérjék megküldetni a „miként ünnepeljük a madarak és fák napját ?" című kiadvány sorozatát, mint amely alkalmas mintaelőadásokat és útmutatásokat tartalmaz. 3. A madarak és fák napjának a megállapított módon való megtartása után erről június hó végéig jelentés terjesztendő be mondott egyesülethez azon kérdőíveken, 383. sz. isk. Madarak és fák napjának megülésére vonatkozó rendelet.