Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1911

Index

— 108 — 4708. sz. A szent áldo­zásokról szóló schematismusi adatok szept. 1-től számí­tandók. zölnünk, de a rendelkezésünkre álló erők­höz képest támogatnunk is kell. Kötelesség is ez akkor, mikor ez a törekvés nemzeti talajon sarjadzik ki. Ez a közel jövőben bekövetkezik azál­tal, hogy az immár több mint negyedszá­zad óta fönnálló, Krause József-léle selmecz­bányai fafaragó műhely vezetését az ugyan­ott a helybeli értelmi vezetőség kebeléből megalakult „Templomberendezési műintézet Részvénytársaság" veszi át, programmul tűzvén ki, hogy ezt az eddig is jóhírű inté­zetet úgy ipari, mint művészi tekintetben az eddiginél is magasabb színvonalra emel­vén, az egyház ez irányú szükségleteit a külföldi import kiszorításával elégítse ki. Szakbeli vizsgálat útján győződtem meg a vállalkozás komolyságáról, művészi fej­lődés-képességéről s arról, hogy az intézet­nek már a mostani termékei is megütik a külföld hasonló ipartermékeinek mértékét. Azt pedig, hogy a vállalat a mostani szint­nél lejjebb nem száll, sőt ennek fölibe emel­kedik, biztosítani fogja az intézetnek a közel jövőben megalakítandó Egyházművészeti Tanáccsal való kapcsolata, mely az inté­zetbeli munka szintjének ellenőrzésére és annak művészi irányítására lesz hivatva befolyást gyakorolni. Arra van elsősorban szükség, hogy e vállalkozás a kitűzött cél komolyságának megfelelő támogatásban ré­szesüljön, miért is az új intézetet, a magas püspöki kar szives figyelmébe s jóindulatú pártfogásába a legmelegebben ajánlom. Kalocsa, 1911. szeptember hó 1-én. A kerületi esperesek útján 1900. febr. 28-án 1259. sz. a. közölt rendelettel lőn fölhíva a főegyházmegye papsága arra, hogy az egyes plébániák területén évenkint elfogyasztott szent ostyák számáról pontos jelentést adjanak, e végből részletesen so­rolják föl a plébániák területén levő temp­lomokat és kápolnákat, külön megjelölvén, hogy az elmúlt év folyamán e templomok­ban és kápolnákban hány szent áldozást végeztek a hívek ? Az adatok pontos följegyzése végett elrendeltetett, hogy consecrálás előtt az ostyák mindig megolvastassanak s a con­secrálás ideje a consecrált ostyák számának föltüntetésével a sekrestyében evidentiában tartassék. Ezen rendelet betartása mellett a sche­matismus hű képét adja az illető község hitéletének, amelynek hőmérőjét a szent áldozás gyakorlása képezi. Főleg fontos e rendelkezés betartása szentséges Atyánknak, X. Pius pápának Sacra Tridentina synodus és Quam singulari kezdetű körlevelének kiadása óta, mert csak ezen adatokból lehet meggyőződést szerezni arról, hogy a papság hogyan buzgólkodik a híveknek s a gyer­mekeknek gyakori szent áldozásra való nevelése körül s a hívek hogyan teljesítik az Úr Jézusnak az ő földi helytartója által kifejezett óhajait. A külömböző évek adatainak össze­hasonlításából örömmel állapítható meg, hogy némely községben a hívek szent áldozásainak száma rohamosan emelkedik. Viszont annál kedvezőtlenebb eredményre kellene következni abból, hogy némely he­lyütt az 1910. évben kevesebb, vagy körül­belül ugyanannyi particula fogyott el, mint például 1905. évben, amikor a gyakori szent áldozásra vonatkozó pápai buzdítás nem volt meghirdetve. Az sem mutat az adatok gondos följegyzésére, ahol állandóan ugyanaz, avagy rendesen kerek szám sze­repel. Erre való tekintettel újból fölhívom a T. papságot a szóban íorgó rendelet pontos betartására azzal a hozzáadással, hogy ezentúl a schematismusi adatok be­szolgáltatásakor jelentsék azt is, hogy az elmúlt év folyamán mely napokon consec­ráltak ostyákat a ciborium részére s ilyen­kor hány ostya tétetett a ciboriumba ? Az év pedig, melyről e részletes jelentés teendő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom