Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1910

Index

végzést hozott: A másodbíróság végzését helybenhagyja s felperes ügyvédjének fölfolyamodási mun­káját fele irányában 20 koronában megál­lapítja. Indokok : Felperes keresetében mint az eszter­gomi főegyházmegyébe tartozó áldozó pap I. rendű alperes főegyházmegyét s a II. rendű alperes hercegprímást mint megyés püspököt 1907. évi október hó 16-tól szá­mítva évi 2600 korona és járulékainak meg­fizetésére azért kéri kötelezni, mert a jelzett napon az eddig általa betöltött Selmecbányái segédlelkészi állásra más káplán küldetett ki anélkül, hogy ő valamely más egyházi állásra alkalmaztatott, vagy pedig fönntar­tásáról más módon gondoskodás történt volna, s mert e keresetbe vett évi járadék az általa élvezett segédlelkészi javadalma­zás értékének megfelel. Alapítja pedig kere­setét egyfelől egyházi törvényekre, ame­lyeknek értelmében az egyházmegye és annak főpapja az egyházmegyébe tartozó fölszentelt papok eltartásáról gondoskodni tartoznak. — másfelől a B. és b. a. leve­lekre amelyek szerinte — magánjogi szer­ződések jellegével bírnak. Annak megbírálása, hogy az egyház­megye és a megyés püspök papjaik eltar­tásáról az egyházi törvények értelmében gondoskodni tartoznak-e és mily módon ? a polgári bíróságok hatáskörébe nem tarto­zik; a B. és b. a. levelek pedig felperesés az alperesek közt magánjogi elbírálás alá tartozó szerződéses viszonyt meg nem álla­pítanak s polgári bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhatnak. A B) a. levél ugyanis csak azt tartal­mazza, hogy a II. rendű alperes mint az esztergomi főegyházmegye főpásztora felpe­rest, aki akkor más egyházmegyébe tartozó áldozár volt, Bars-Verebélyen ideiglenes mi­nőségben segédlelkésznek alkalmazta, — a C) a. levélben pedig a II. rendű alperes arról értesíti a felperest, hogy őt az esz­tergomi főegyházmegye papjainak sorába fölvette s eddigi alkalmazásában meghagyta. A II. rendű alperesnek ezek a rendelkezé­sei egyházi főhatóságából folyó rendelkezé­seket képeznek, amelyekből mint ilyenekből polgári perúton magánjogi igények nem ér­vényesíthetők. Az előadottak alapján az alsóbíróságok a kereseti követelésre nézve a bírói hatás­kört helyesen szállítván le: a másodbíróság végzése az itt fölhozott indokoknál s a per­költség iránti rendelkezésében az elsőbíró­ság végzésének a polgári perrendtartás 251. §-ára alapított indokolásánál fogva helyben­hagyandó volt. Kelt Budapesten, 1909. évi szeptember hó 30. napján. Bernáth Géza s. k. Jstvánffy József s. k. előadó. Kalocsa, 1910. január 2. .A. nmélt. vallás- és közoktatásügyi Mi­nisztérium az elemi oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában intézkedvén, fölhívom ezennel azon iskoláim igazgatóit, hol a fölvételi- és tandíj a tanító fizetésének kiegészítését ké­pezi, hogy e hó 30-ig erről ide jelentést tevén kimutassák, vájjon évenkint milyen összeg folyik be említett címen és abból részletesen mennyi esik a megnevezendett egyes tanítókra? Adott esetben melléklendő lesz az illető tanítók javadalmának részle­tes kimutatása, valamint annak is fölemlí­tése, vájjon élvez-e egyik-másik és mennyi állami segélyt? A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztertől. 150,000. szám. Körrendelet. Az 1908. évi XLVI. t.-c. 5. §-a külön vá­lasztván azokat az eseteket, amelyekben a tan- és fölvételi díjak címén befolyó össze­gek a tanító javadalmi tételeként vannak megállapítva, azoktól — ahol az e címen befolyó jövedelem az iskola dologi szük­ségleteinek födözésére szolgál — egyúttal 25. sz. Ingyenes ok­tatás követ­keztében meg­szűnő fölvé­teli- és tandíj államsegéllyel pótolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom