Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1910

Index

— 20 — iskoláknak tanítóira is. E tennivalók felől a törvényes rendelkezésekre hivatkozással tá­jékoztatásul a következőket közlöm: I. A Bn. 15. §-a akként intézkedik, hogy a hatóság oly gyermeket, aki tizenkettedik életévének betöltése előtt bűntettet vagy vét­séget követett el, megfenyítés végett az iskolai hatóságnak adhat át, az iskolai ha­tóság pedig a gyermeket megdorgálhatja vagy iskolai elzárással fenyítheti. A Bn. 16. §-a szerint a bíróság intéz­kedhetik az iránt, hogy az, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizen­kettedik évét már meghaladta, de tizennyol­cadik évét még be nem töltötte (fiatalkorú), ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, iskolai fenyítést kapjon. A Bn. 33. §-a szerint a föntidézett §-ok rendelkezései kihágás esetében is al­kalmazást nyernek. A Bn. idézett §-aiban említett iskolai fenyítéknek alkalmazása a mindennapi tan­köteles gyermekkel és az ismétlő tanköte­les fiatalkorúval szemben az iskola tanító­ját illeti; a bíróságnak vagy más hatóság­nak akár az iskola igazgatójához, akár a helyi iskolai hatósághoz (gondnokság, isko­laszék, iparos és kereskedő tanonc iskolai bizottság) intézett megkeresésére tehát a gyermek vagy a fiatalkorú ellen az iskolai fenyítéket a fegyelem gyakorlására jogosí­tott tanító alkalmazza. A tanító a megkeresés alapján a meg­fenyítendő gyermek vagy fiatalkorú előtte ismert egyéniségének figyelembe vételével és a közölt tényállás, valamint a vétkesség­fokának mérlegelése után szabja ki az isko­lai fenyítéket. Az iskolai fenyíték nemei, figyelemmel a Bn. 15. §-ára, a következők: 1. Szóbeli megdorgálás magánosan (négyszemközt). 2. Szóbeli megdorgálás a tanítótestü­let, a gondnokság, az iskolaszék, vagy az ipariskolai bizottság előtt. 3. Iskolai elzárás éheztetés nélkül. 4. Iskolai elzárás éheztetéssel. A dorgálást mindenkor komolyan, de jóindulattal kell foganatosítani. A tanító a szeretet hangján, megtelelő esetben szigor­ral szóljon tanítványához s törekedjék arra, hogy az intelem a gyermek vagy a fiatal­korú magaviseletére és erkölcsi érzületére mennél mélyebb hatást gyakoroljon. A tanító tárja föl a gyermek vagy a fiatalkorú előtt jellembeli hibáit, erkölcsi fogyatkozásait, rossz szokásait és jóindu­latú tanácsadással oly módon igyekezzék őt helyes magaviseletre szoktatni, hogy ki­érezze abból a jóakaratot és a szeretetet s ezzel a gyermek vagy a fiatalkorú bizalmát nyerje meg. Különösen óvakodni kell a gyermek vagy a fiatalkorú nyilvános megszégyeníté­sétől ; ezért tilos az osztály- vagy a tanuló­társak tudomására hozni azt, hogy a gyer­mek vagy a fiatalkorú büntetendő cselek­ményt követett el és a dorgálás alkalmával el kell őt tiltani attól, hogy cselekményével tanulótársai előtt dicsekedjék. Az iskolai elzárás csak nappali órákra terjedhet ki és mindenkor csak fölügyelet mellett történhetik. Az iskolai fenyítéket a megkereséstől számított 8 napon belül kell alkalmazni s ennek megtörténtéről a tanító (igazgató) az iskolai gondnokság, az iskolaszék, az ipa­ros (kereskedő) tanonc iskolai bizottság út­ján a megkereső hatóságot a megkere­sés vételétől számítandó 15 napon belül értesíti. E szabályok figyelmen kívül hagyása az 1907. XXVI. t.-c. 14. §-ának 1. f), illetve az 1907. XXVII. t.-c. 22. §-ának 1. i) pontjába a fölső nép- és polgári iskolai ta­nítóknál pedig az 1876. XXVIII. t.-c. 7. §-ába ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom