Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1909

Index

— 114 — terünkkel közlendők és ily határozatok csak e minisztérünk hozzájárulása után hajtha­tók végre. Főkegyúri jogunknál fogva elrendeljük, hogy a vallásalapból a kongrua kiegészítése céljaira fordítandó 1.200,000 korona, tekintet nélkül a régibb összeírásokkal kapcsolatos eddigi kifizetési módozatokra, a nagy java­dalmasoknak legalább 700,000 koronát tevő hozzájárulásával és az államkincstártól ugyan­erre szánt összeggel együtt, az egységes katholikus kongrua alapba fizettessék be, mely alap pénztári kezelését az 1909. évi XIII. törvénycikk és jelen elhatározásunk rendelkezéseinek szemmeltartásával az állam pénzügyi közegei végzendik. Minden lelkész ebből az egységes kongrua alapból nyeri az őt megillető jövedelemkiegészítést, minek folytán minden egyes jövedelemkiegészítés­ben mindegyik hozzájárulási forrás, ugyan­azzal a hányaddal részes, amellyel az egész kongruaalaphoz járul. (Jelenleg 7/32, 12/32, 13/32.) Ez az elv állapítja meg azt a há­nyadot, amelynek megvonása iránt törvény alapján a vallás- és közoktatási miniszter, jelen Főkegyúri rendelkezésünk alapján pe­dig a kongruatanács két albizottsága határoz. A régi összeírásokon alapuló igények a vallásalapból nyerendő kongruakiegészí­tésre, amennyiben az 1909. évi XIII. tör­vénycikk és jelen Főkegyúri rendelkezésünk határozataival ellenkeztek, hatályon kívül helyeztetnek, azok a lelkészek azonban, akik javadalmukba régi igények alapján vezettettek be, míg az illető álláson marad­nak, azok élvezetében meghagyandók. Sze­mélyváltozás alkalmával az új rendelkezés­sel nem egyező kongrua segélyek a kongrua­alap javára bevonandók és új lelkészségek fölállítására fordítandók. Kelt Bécsben, 1909. szeptember hó 24. Ferencz József s. k. Apponyi Albert s. k. A másolat hiteléül: Hertell s. k., elnöki irodaigazgató. P. H." Fogadja Nagyméltó­ságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1909. október 12. Vaszary Kolos, bíbornok, hercegprímás, esztergomi érsek. A nagyméltóságú püspöki kar 1909. november hó 17-ikén tartott közös tanács­kozmánya határozatából ezen kongrua ta­nácsba kiküldötte az esztergomi érseki tartomány képviseletében Rajner Lajos dr. püspök, érseki helynököt; a kalocsai érseki tartományból: Gsernoch János dr. csanádi püspököt, az egriből: Párvy Sándor szepesi püspököt; a gyulafehérvári-fogarasi érseki tartományból: Hosszú László dr. lugosi püspököt. Kalocsa, 1909. évi december 19. Joízván papjaim és tanítóim buzgó köte­lességteljesítésében, valamint lelkiismeretes őrködésében, azon vigasztaló gondolatot táplálom magamban, hogy a tankötelesek erkölcsi züllöttségéről alább festett kép a mi iskoláink növendékeire nem vonatkozik. De valamint az ugyanazon magas helyről hasonló tárgyban jött fölhívásnak az ez­idei körrendelet 21-ik oldalán 383/isk. sz. a. kötelességszerűleg és készségesen helyet engedtem, úgy a mostanit is a legmelegebb fölkarolással közlöm és ezennel elrendelem, hogy az iskolai igazgatók a szóban forgó köriratot tanítóikkal megismertessék és ve­lük karöltve mindent elkövessenek a gond­jaikra bízott gyermekek erkölcsi színvona­lának emelése, illetőleg a fölpanaszolt baj terjedésének meggátlása végett. A kultusz­miniszter körirata ekképpen hangzik: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 78395. szám. Mindinkább ál­talánossá válik az a panasz, hogy a nép­oktatási intézetek tanulóinak erkölcsi érzü­letében, gondolkozásmódjában és kedvtelé­sükben kóros elfajulás tünetei észlelhetők. Megdöbbentő példákat szolgáltat a tapasz­talat, melyek nemcsak a fölnőttek és ser­dültebb ifjúság, hanem a mindennapi tanköteles korban levőknek erkölcsi tekin­955. sz. isk. Kultuszmi­niszteri köri­rat a tanköte­lesek erkölcsi züllöttsége ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom