Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908
Index
— 67 1590. sz. A hasznos és énekes madarak védelme és gondozása ajánltatik. kodtam és azok szétküldéséről annak idején külön gondoskodom. — Budapest, 1908. évi február hó 27-én. Apponyi s. Jc. Valamennyi egyházmegyei főtisztelendő Főhatóságnak. Kalocsa, 1908. március 29. Az itt közölt fölhívást a t.-c. Lelkész és Tanító uraknak különös figyelmébe melegen ajánlom. Nagyméltóságú Érsek Úr! Méltóztassék megengedni csekélységemnek azt a szerencsét, hogy a Nagyméltóságú Érsek Úr kegyes pártfogásáért folyamodhassam az emberalkotta sors apró kis mostoha gyermekei: az énekes és hasznos madarak érdekében. Megdöbbentő a soraikban beállott rémes ritkulás, amely hangtalanná teszi a csalitot, némává az erdőt és berket, — nemkülönben a pusztulás is, amely számuk apadását nyomon követi. Lehetetlen, hogy kellemes látványt nyújtson a lombja fosztott, hernyó fészektől befátyolozott gyümölcsös, a férgesen lehulló alma, körte, szilva, a zsugorodott levelű őszi barack — és kevés a vigasztalás abban, hogy a magyar királyi rovartani állomás kiválóan tisztelt Főnöke is kárt tud tenni a hortobágyi sáskában. A pipiskék, csókák, varjak, fürjek, foglyok, seregélyek, tücsökfogók és más kisebb kaliberű szakértők hajnaltól napestig tartó gondos munkája mégis csak többre megy vele. Hiszen a rovarok ellen csakis a folytonos és kitartó védekezés segít, amire az ember rá nem ér, amibe belefárad, míg a madarak reggeltől estig folyton űzik és pedig olyan sikerrel, amilyent embernek csak megközelíteni is teljes lehetetlenség. De nem lehet csekélységemnek se e levél keretében alaposan kimutatnom, hogy milyen óriási gazdasági haszon szunnyad a madárvédelem bölcsőjének mélyén, csak csupán annyit lehessek szerencsés megemlíteni, hogy az egész Istenáldotta napon át folytonosan eleségre vadászó apró kis cinege, ökörszem s a királyka, a teste súlyának egyharmad részével fölérő hernyót, férget, apró pókot és más efélét eszik fejenként egy nap alatt, 3—5 milliót egy év alatt! A kakuk, a rigó, a harkály, a csuszka, a fán kúszó, 3—8 millió rovart évente s a cinke egyetlen költésből 12—16 fiókát nevel, amelyek mindegyike 3—5 millió rovart pusztít egy év alatt! így megy ez, szinte hihetetlen méretekig! A gyomortartalmak éveken át tartó pontos és figyelmes vizsgálata szolgált e tekintetben megdönthetetlen bizonyítékokkal. De ezektől eltekintve is, a madár szívet-lelket vidító gyönyörűség, életet, lelket adó dísze a mozdulatlanságában olyan egyhangú, fönséges nagy mindenségnek; szükséges kiegészítése, ékes koronája, remeke a teremtés mesterművének. El sem lehet azt képzelni madár és madárdal nélkül ! Ez alapokon bátorkodom szót emelni a hasznos és énekes madarak védelmére, az iránt folyamodván a Nagyméltóságú Érsek Úr jó szivéhez: méltóztassék az alábbírtak közül, amit csak lehet, kegyesen meghonosíttatni. Méltóztassék tehát: 1. a Nagyméltóságod rendelkezése alatt álló érseki és társulati területen, uradalmakban, szántókon, szőlőkben, erdőkben, ligetekben, parkokban, kertekben, kertészetekben, tereken, udvarokon stb. (Kíihnel Márton-féle) fészkelőket (odúkat) és etetőket beszereztetni, fölállíttatni és rendesen kezeltetni ; 2. az ugyanott levő összes épületeket, kastélyokat, tiszti lakokat és melléképületeiket (magtár, pajta, csűr, aklok, istállók, kocsiszínek, félszerek) a Bunnemann-féle fecskefészkekkel elláttatni. „Madárvédelem" I. füzet 30—32. lap. III. füzet 24—25. lap. 3. Kegyesen közrehatni a köztereknek, közkerteknek, sétatereknek, ligeteknek, városerdőknek, városi kertészetnek, kórház-