Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

_ 49 — A 2. §. szerint az új törvény kötelező akkor is, ha egy katholikus férfi vagy nő, egy nem a katholikus egyházban keresztelt, vagy meg nem keresztelt egyénnel köt eljegyzést vagy házasságot még a vegyes vallás, illetve valláskülönbség (mixta religio aut cultus disparitas) akadálya alól nyert fölmentés után is, kivéve, ha az apostoli szentszéktől bizonyos vidékre vagy országra más intézkedés (privilégium) lett megállapítva. így Magyarországban, ha a katholikusok megkeresztelt akatholikusokkal (akik közé házasságkötés szempontjából az unitáriusok is sorolandók) akatholikus pásztor vagy polgári tisztviselő előtt (polgári házasság), vagyis a trienti forma betartása, illetve az illetékes plébános közreműködése nélkül kötnek házasságot: ezen házasságok érvényesek, mivel XIV. Benedek pápa 1741. november 4-én kibocsátott kijelentése, mely szerint a trienti forma nélkül kötött vegyes házasságok bizonyos országokban érvényeseknek nyilváníttattak, XVI. Gergely pápának 1841. évi április 30-án kelt brévéje és az azzal kapcsolatosan kiadott Lambruschiniféle utasítás által Magyarországra is kiterjesztetett, és Rampolla bíboros 1897. aug. 31-én kelt értesítése szerint a polgári tisztviselő előtt kötött vegyes házasságok az apostoli szentszék által szintén érvényesekül ismertetnek el. *) Megjegyzendő, hogy a kétes érvényű keresztség (in dubio sive juris sive facti) a házasságra való vonatkozásában érvényesnek tartandó, amint ezt az Officium Congregatiója többször kimondotta (1830. nov. 17.; 1851. febr. 5.; 1890. ápr. 4.) Mivel pedig a Lambruschini-féle Instructió nem vonatkozik a katholikusoknak nem keresztelt akatholikusokkal kötendő házasságaira, az ilyen, fölmentvény (dispensatio) mellett kötendő házasságok az új törvény intézkedései alá esnek. *) Lásd ezt a Rampolla-féle nyilatkozatot az 1903. évi körlevelek 91. lapján. Megjegyzendő továbbá, hogy a Lambruschini-féle Instructió az új törvény által annyiban szenved módosítást, amennyiben azon nemkatholikus házasulandók, kik katholikus megkereszteltetésök, neveltetésök vagy megtérésök címén valaha —- habár csak ideiglenesen is — katholikusok voltak, és azután a katholikus vallástól akár akatholikus neveltetés akár hithagyás által elszakadtak, a házasságkötés szempontjából ezentúl nem tekintetnek többé akatholikusoknak, hanem hűtlen katholikusoknak. Ha tehát ilyenek egy katholikus féllel házasságra lépnek, házasságuk nem bír a vegyesházasság kiváltságával; miértis, ha az ilyen vegyes vallású felek a trienti forma nélkül (nemkatholikus lelkész vagy polgári tisztviselő előtt) kelnek egybe, házasságuk érvénytelen, még akkor is, ha a vegyesvallás akadálya alól egyházi fölmentvényt kaptak volna, mert az ily fölmentés egybekelésüket megengedetté teszi ugyan, de nem menti föl őket a trienti forma megtartásának kötelezettsége alól. A Lambruschini-féle Instructió, illetve a Rampolla-féle declaratio kedvezménye tehát ezentúl csak azon vegyesházasságokra vonatkozik, melyeknél az akatholikus fél kánonjogilag sohasem tartozott a katholikus egyház kötelékébe. — Mivel továbbá fontosabb okok szükségesek ahhoz, hogy azoknak, kik valaha a katholikus egyházhoz tartoztak, de attól bármi módon elszakadtak, egy katholikus féllel kötendő házassága megengedhető legyen; azért ezentúl valahányszor a vegyesvallás akadálya alól fölmentés kéretik, mindig az is világosan kiteendő, hogy a nemkatholikus fél a protestáns (szakadár stb.) vallásban született és abban megmaradt-e, vagy pedig katholikusból lett protestánssá stb. A 3. §. rendelkezése szerint az akár megkeresztelt, akár meg nem keresztelt akatholikusok (eretnekek, szakadárok, pogányok, zsidók, mohamedánok stb.), ha maguk között eljegyzést vagy házasságot köt-