Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

7 — ' változása következtében. Ha bármily módon történik a fölbontás, az a plébánosnak bejelentendő, aki a törvényszerű fölbontást a jegyesek anyakönyvébe bejegyzi, valamint az eljegyzési szerződésre rávezeti és a törvényesen történt fölbontásról az eljegyzési tanúkat is értesíti. „II. Plébános elnevezés alatt itt és a következő pontokban nemcsak az értendő, ki valamely kánonilag fölállított plébánia élére van törvényesen állítva, hanem az oly vidékeken, ahol kánonilag fölállított plébániák nincsenek, azon áldozópap is értendő, akire a lelkipásztorkodás valamely meghatározott területen jogszerűen bízva van és aki a plébánossal egyenlőnek vétetik." A „plébános" fogalma alá tartoznak tehát: a) a tulajdonképeni plébánosok, b) a helyettes plébánosok, (administrator interimalis), akik valamely üresedésben levő plébániában a lelkipásztori teendőkkel törvényesen meg vannak bízva, ameddig a javadalom be nem töltetik, vagy a megbízás vissza nem vonatik, c) az állandó helyettes lelkész (administrator stabilis), ahol a plébánia kánonilag még fölállítva nincs, d) a kisegítő helyettes lelkész, aki a beteg plébános mellé lett a főpásztor által kirendelve, hogy a plébános helyett a lelkipásztori teendőket végezze és a plébániát kormányozza, (administrator in spiritualibus). A rendelet megkívánja, hogy a plébános, illetve helyettes lelkész, jogszerűen legyen beállítva, hogy tudniillik törvényes megyés főpásztorától nyerte legyen javadalmát vagy hivatalát. B) A házasságról. „III. Csakis azon házasságok érvényesek, melyek a plébános, vagy a megyés főpásztor vagy az ezek egyikétől fölhatalmazott áldozópap és legalább két tanú előtt a következő pontokban foglalt szabályok szerint köttetnek, kivéve az alább a VII. és VIII. pontokban megjelölt eseteket." A trienti zsinat által hozott törvény (Sess. XXIV. de reform, matr. c. Tametsi), mely szerint a katholikusok házasságai csak akkor érvényesek, ha azok az illetékes plébános vagy az általa delegált pap és két tanú együttes jelenlétében köttetnek, ezen III. pont szerint tovább is érvényben marad. E pont csak annyiban foglal magában új intézkedést, amennyiben a forma tridentinát az egész világegyházban előírja, akár lett a „Tametsi" fejezet annak idején kihirdetve, akár nem. Vagyis a katholikusok bárhol lakjanak a világon — rendes körülmények között — csakis a helyi plébános közreműködése mellett és két tanú jelenlétében köthetnek házasságot. A rendkívüli körülmények és kivételekről különösen a VII. és VIII. pontban történik intézkedés. „IV. A plébános és megyés főpásztor a házasságkötésnél érvényesen működnek közre: 1. §. A javadalom birtokba vételének vagy hivataluk elfoglalásának napjától kezdve, hacsak nyilvános rendelet által névleg kiközösítve vagy hivataluktól fölfüggesztve nincsenek. 2. §. Csakis saját területük határain belül, ahol nemcsak saját alattvalóik, hanem idegen alattvalók házasságkötésénél is érvényesen működnek közre. 3. §. Ha erre külön meghíva és felkérve, és sem erőszak, sem súlyos megfélemlítés által nem kényszeríttetve kérdezik ki és hallgatják meg a házasulandók kölcsönös beegyezésének nyilvánítását." Az 1. §. azon időpontot szabja meg, melytől fogva a plébános, illetve a megyés főpásztor a házasságkötéseknél érvényesen működhetik közre. A die tantummodo adeptae possessionis beneficii vei initi officii. A javadalom birtokba vétele a püspököknél vagy püspöki jelleggel bíró praelatusoknál (nálunk a pannonhalmi főapátnál) a püspöki székesegyházban illetve prelátusi egyházban való székfoglalás (intronisatio) által, a plébánosoknál valamint az állandó admini-