Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 137 — XXIII. 4649. sz. A viszálykodó házastársak házassági ügyeik rende­zésére éven­kint fölhívan­dók. A lelké­szek a házas­sági perek ügyében gyor­sabban járja­nak el. Ismételten előfordult már, hogy házassági perek tárgyalása alkalmával az egyes plé­bánia hivataloktól bekívánt tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és egyéb jelentések igen hosszú idő leteltével érkeznek az érseki hatósághoz. Ez az eljárás nemcsak az ügy­kezelést nehezíti meg és ismételt sürgeté­seket tesz szükségessé, hanem a házassági pereknek elintézését feleslegesen hosszú időre elhalasztja. Sok esetben megtörtént, hogy a perlekedő felek a jogérvényes szent­széki ítéletet meg nem várva tisztán pol­gári kötéssel beérték és ily módon új, szent hitünk által kárhoztatott bűnös viszonyt kezdettek. A házassági perek gyorsabb el­intézését a polgári házasságjog életbe lépése kiváltkép szükségessé teszi, mert a hívek közül sokan abban a téves hitben vannak, hogy ha a polgári bíróság már ítélkezett az ő házassági pereikben, akkor már ügyük rendben van és nincs mit keresniök az egy­házi hatóság előtt. A tapasztalat is azt mutatja, hogy az úgynevezett polgári há­zasság behozatala óta a házassági perek száma a szentszékeknél megcsappant, s hogy a hívek rendesen csak akkor terelik az egyházi bíróság elé házassági pereiket, ha a polgári bíróság már ítélkezett fölöttük. Sajnos vajmi kevesen rendelkeznek annyi lelki erővel, hogy bontó akadály fönnforgása esetén a szentszék ítéletét bevárnák. Amily hibás és veszedelmes a hívek jó részének ezen könnyelmű és lelkiisme­retlen fölfogása és viselkedése, annál inkább szükséges, hogy kedvelt papságom a híve­ket ezen visszaélésekre s a belőlük szár­mazó lelki veszedelmekre figyelmeztesse, őket fölvilágosítsa, hogy a házastársak közti viszályok esetén ezeknek elbírálása első sorban az egyház jogkörébe tartozik, a melynek színe előtt házasságukat megkö­tötték s a házassággal kapcsolatos polgári jogviszonyok rendezése végett kell a világi hatóság előtt is a házassági pert megindí­tani. Ha tehát az egyházi hatóság jogérvé­nyes ítélettel kimondja azt, hogy valamely házasság kezdettől fogva érvényes, vagyis a viszálykodó házasok között semmiféle bontó akadály nincs, akkor nekik az isteni és egyházi törvények értelmében semmi körülmények között sem szabad új házas­ságra lépniök. Ha pedig bontó akadály állapíttatik meg a viszálykodó házastársak között, akkor az egyházi hatóság is föl­szabadítja őket új házasság kötésére. S ugyancsak a házasság szentségi jellegének következtében az egyház illetékes abban is ítélkezni, hogy a viszálykodó házastársak érvényes házasság fönnforgása esetén mily esetben élhetnek egymástól különválva? A statisztika bizonysága szerint ha­zánkban az úgynevezett polgári házasság behozatala óta ijesztő mértékben szaporod­nak a különválások és a tisztán polgári kötések. Ugyanis, míg 1896. évben a pol­gári bíróság 287 házasságot bontott föl, addig 1905-ben már 3548 házasság lőn általa fölbontva. Az 1905. év végén pedig 16,178 házassági pör feküdt a hazai világi bíróságoknál elintézés végett. A fönti tíz év alatt 21,884 házasság lőn polgárilag fölbontva. Ha ez a veszedelem, mely már a falvakat is megmételyezte, tovább és pe­dig hasonló arányban terjed, hazánkat rö­vid idő alatt az erkölcsi sülyedés veszélye fenyegeti. Ezen új bajjal szemben újult erővel kell kedvelt papságomnak is a küzdelmet fölvennie. Az iskolai és templomi hitokta­tásban, a házasulandók tanításában, a gyón­LITT. CIRC. 1908. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom