Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 137 — XXIII. 4649. sz. A viszálykodó házastársak házassági ügyeik rendezésére évenkint fölhívandók. A lelkészek a házassági perek ügyében gyorsabban járjanak el. Ismételten előfordult már, hogy házassági perek tárgyalása alkalmával az egyes plébánia hivataloktól bekívánt tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és egyéb jelentések igen hosszú idő leteltével érkeznek az érseki hatósághoz. Ez az eljárás nemcsak az ügykezelést nehezíti meg és ismételt sürgetéseket tesz szükségessé, hanem a házassági pereknek elintézését feleslegesen hosszú időre elhalasztja. Sok esetben megtörtént, hogy a perlekedő felek a jogérvényes szentszéki ítéletet meg nem várva tisztán polgári kötéssel beérték és ily módon új, szent hitünk által kárhoztatott bűnös viszonyt kezdettek. A házassági perek gyorsabb elintézését a polgári házasságjog életbe lépése kiváltkép szükségessé teszi, mert a hívek közül sokan abban a téves hitben vannak, hogy ha a polgári bíróság már ítélkezett az ő házassági pereikben, akkor már ügyük rendben van és nincs mit keresniök az egyházi hatóság előtt. A tapasztalat is azt mutatja, hogy az úgynevezett polgári házasság behozatala óta a házassági perek száma a szentszékeknél megcsappant, s hogy a hívek rendesen csak akkor terelik az egyházi bíróság elé házassági pereiket, ha a polgári bíróság már ítélkezett fölöttük. Sajnos vajmi kevesen rendelkeznek annyi lelki erővel, hogy bontó akadály fönnforgása esetén a szentszék ítéletét bevárnák. Amily hibás és veszedelmes a hívek jó részének ezen könnyelmű és lelkiismeretlen fölfogása és viselkedése, annál inkább szükséges, hogy kedvelt papságom a híveket ezen visszaélésekre s a belőlük származó lelki veszedelmekre figyelmeztesse, őket fölvilágosítsa, hogy a házastársak közti viszályok esetén ezeknek elbírálása első sorban az egyház jogkörébe tartozik, a melynek színe előtt házasságukat megkötötték s a házassággal kapcsolatos polgári jogviszonyok rendezése végett kell a világi hatóság előtt is a házassági pert megindítani. Ha tehát az egyházi hatóság jogérvényes ítélettel kimondja azt, hogy valamely házasság kezdettől fogva érvényes, vagyis a viszálykodó házasok között semmiféle bontó akadály nincs, akkor nekik az isteni és egyházi törvények értelmében semmi körülmények között sem szabad új házasságra lépniök. Ha pedig bontó akadály állapíttatik meg a viszálykodó házastársak között, akkor az egyházi hatóság is fölszabadítja őket új házasság kötésére. S ugyancsak a házasság szentségi jellegének következtében az egyház illetékes abban is ítélkezni, hogy a viszálykodó házastársak érvényes házasság fönnforgása esetén mily esetben élhetnek egymástól különválva? A statisztika bizonysága szerint hazánkban az úgynevezett polgári házasság behozatala óta ijesztő mértékben szaporodnak a különválások és a tisztán polgári kötések. Ugyanis, míg 1896. évben a polgári bíróság 287 házasságot bontott föl, addig 1905-ben már 3548 házasság lőn általa fölbontva. Az 1905. év végén pedig 16,178 házassági pör feküdt a hazai világi bíróságoknál elintézés végett. A fönti tíz év alatt 21,884 házasság lőn polgárilag fölbontva. Ha ez a veszedelem, mely már a falvakat is megmételyezte, tovább és pedig hasonló arányban terjed, hazánkat rövid idő alatt az erkölcsi sülyedés veszélye fenyegeti. Ezen új bajjal szemben újult erővel kell kedvelt papságomnak is a küzdelmet fölvennie. Az iskolai és templomi hitoktatásban, a házasulandók tanításában, a gyónLITT. CIRC. 1908. 20