Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1907

Index

164 5623. sz. A hívek gyak­rabbi gyónta­tása ajánl­tatik. lyezések visszavonását kérik. Vegyék ezt tudomásul úgy a plébános, mint a káplán urak, de szükség esetén figyelmeztessék a híveket is, hogy ily kérelmek előadásától tartózkodjanak, mert azok nem fognak sikerre vezetni. Kalocsa, 1907. december hó 2. A pécsi katholikus nagygyűlés alkalmával a papok eucharistikus értekezletén többi közt a hívek gyakrabbi gyóntatásának kérdése tár­gyaltatott bővebben, főleg Szentséges Atyánk­nak, X. Pius pápának ismeretes, üdvös intéz­kedésére való tekintettel, amelynél fogva a hívek gyakori, illetve mindennapi szent áldo­zását sürgeti. A hívek gyakori szent áldo­zása természeténél fogva a gyakrabbi gyón­tatásokat teszi szükségessé még pedig oly módon, hogy a hívek hívás nélkül, bizo­nyos időkben mindig a gyóntató székben találják a lelkiatyát. Kedvelt papjaim közül többen mindennap a szent mise előtt kiülnek a gyóntató székbe. Ez a leghelyesebb el­járás, mit nem tudok eléggé dicsérni és ajánlani. Minthogy azonban nagyobb helyeken némely alkalmakkor a reggeli gyóntatás nem elégséges; kisebb helyeken pedig, hol a plébános egyedül van, a hívek tömeges gyóntatása a reggeli órákban sokszor kivi­hetetlen, a lelkész egymaga nem győzi a szent mise megkezdése előtt a gyónókat mind rendesen meghallgatni ; minthogy továbbá az idő rövidsége okozta — sok helyütt — gyors gyóntatás a híveknek nagy lelki kárt okoz: mindezekre való tekintettel melegen ajánlom kedvelt papságomnak, hogy amikor tömeges gyónásokra van kilátás, ipar­kodjanak híveiket arra bírni, hogy szent gyónásaik végzésére minél többen az ünnep előtti nap délutánján jelentkezzenek. Ehhez a hívek azon része, amelynek a reggeli órák­ban van legtöbb dolga, könnyen fog hozzá­szokni, főleg ha látni fogja, hogy lelkészei a délutáni litániák előtt, vagy ezek után a gyóntató székben önkényt megjelennek. Kalocsa, 1907. december 4. Ismeretes kedvelt papságom előtt, hogy a szent László társulat célja „a katholikus egyház közszükségei födözéséhez hozzájá­rulni, főleg: a) a Pápa 0 Szentségét külö­nösen jelen, zaklatott állapotában segélyezni; b) a szűkölködő keleti, bármely szertartású római katholikusoknak és ezek közt kivált az ott letelepedett magyaroknak nevelő, ok­tató s egyéb jótékony intézetek fölállítására és fönntartására segítséget nyújtani; c) ha­zánkban a szegényebb sorsú községekben egyházak építését és mind ezek, mind egyéb katholikus intézetek fönntartását gyámolí­tani." Ezen fontos célok előmozdítása vé­gett a szent László Társulat az 1896. évi 2122. számú körrendelettel a kalocsai egy­házmegye területén oly módon szervezte­tett, hogy az egyházmegye és az egyes esperesi kerületek élére külön-külön névsze­rint megjelölt igazgatók neveztettek ki. Az esperes kerületi igazgatók föladatává téte­tett arról gondoskodni, hogy a kerület min­den plébániáján társulati bizottság létesül­jön. E plébániai bizottságoknak ajánltatott, hogy a szent László társulatnak tagokat gyűjtsenek, a tagokkal időnkint gyűléseket tartsanak, melyeken a társulat céljait ki­merítően ismertessék. A helyi lelkészek kö­telességévé tétetett, hogy a társulati tagok névsorát és az évi tagdíjak esedékes rész­letét évnegyedenkint az espereskerületi igaz­gatóhoz juttassák, aki ezeket az egyház­megyei központi igazgatóhoz küldendi. — Ugyancsak az espereskerületi igazgató föl­adatává tétetett arról is gondoskodni, hogy a társulati tagok a társulat védszentjeinek, szent László királynak és szent Erzsébet aszonynak ünnepeit, amelyekre boldog em­lékű IX. Pius pápa 1863. március 13-án kelt „Jam duobus ab hinc annis" kezdetű 5512. sz. A szent László tár­sulat újból szervezted k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom