Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

19 rágalmazzák a papságot, és a keresztény társadalmi rend felíorgatására törekszenek, hogy önző czéljaikat elérhessék. Oh ne hall­gassatok reájuk Kedves Híveim, legyenek nektek, mint a pogányok és vámosok. Ellen­ben higyetek lelketek egész meggyőződésé­vel azon igazságokban, melyeket az anya­szentegyház elétek ad, hallgassatok lelki­pásztoraitok szavára és kövessétek intelmei­ket, mert arról biztosak lehettek, hogy csak földi és mennyei javatokat akarják. Készséggel alávetem magamat az eg\ T­ház tekintélyének és tanításának -— mond­hatná mindezekre valaki — de ki biztosít engem arról, hogy a római katholikus egy­ház csakugyan Krisztus igaz egyháza, s így tanítmányának hiteles őre, és terjesztője ? Az Úr Jézus végtelen bölcseségében és sze­retetében ezen kétségkívül igen fontos, sőt döntő körülményre is kiterjeszté figyelmét és az ő egyházát oly tulajdonságokkal ru­házta fel, melyek annak valódiságát és isteni eredetét minden kétségen fölül bizonyossá teszik, s azért méltán Krisztus igaz egyháza csalhatatlan ismertető jeleinek tekinthetők. Ilyen kétségtelen ismertető jelek: az egység, a szentség, az apostoliság és az egyetemes­ség. Csak azon egyház lehet Krisztus igaz egyháza, melyben ezen ismertető jelek mind együttesen megvannak. Krisztus egyházának mindenek előtt egynek kell lenni tanításában ; mert az igaz­ság csak egy lehet. Nem lehet valami egy­szerre fehér is fekete is. Nem lehet valami egyszerre igaz is, hamis is; az üdvösségre szükséges és nem szükséges. Ezt a józan ész is belátja, ezt nem kell hosszasan bizo­nyítani. Egynek kell továbbá az egyháznak, mint látható társaságnak, szervezetében és kormányzásában is lenni. Csak az lehet tehát Krisztus igaz egyháza, melynek egy közös legfőbb feje van, melynek a tagok, hatás­körük mértéke szerint, közvetlenül vagy közvetve alá vannak rendelve; mert csak így képzelhető egységes kormányzat, mely nél­kül semminemű emberi társaság fönn nem állhat, az Úr Jézus ezen szavai szerint: „Minden magában meghasonlott ország el­pusztul." 1 Ezen kettős egységen kívül ok­vetlenül szükséges, hogy Krisztus egyháza szent legyen tanításában, törvényeiben és éle­tében. Vagyis szükséges, hogy az egyház tanítása által életszentségre oktassa híveit, törvényei által arra kötelezze vagy legalább arra hathatósan buzdítsa őket, és, hogy min­dig találkozzanak az egyház kebelében szen­tek, vagyis olyan hősi erényű lelkek, kik az egyház által hirdetett és sürgetett szentséget saját életük példájában meg is valósítják. Egyetemesnek, közönségesnek (ezt jelenti a „katholikus" szó) is kell Krisztus egyházá­nak lenni. Vagyis minden időre és az egész földkerekségre kell kiterjednie, mert csak így teljesítheti azon feladatát, melyet isteni ala­pítója e szavakkal ruházott reá: „Elmenvén tehát tanítsatok minden nemzeteket ... és ime én veletek vagyok mindennap a világ vé­gezetéig.," 2 És csak így mehet teljesedésbe az Úr Jézusnak ezen jövendölése: „Egész világon hirdettetni fog az ország ezen evan­géliuma bizonyságul minden nemzetnek; és akkor eljön a végzet." 3 Vagyis a világnak csak akkor lesz vége, ha Krisztus evangé­liuma az egész földkerekségén minden nép­nek kellőkép meg lesz hirdetve. — Végül szükséges, hogy Krisztus igaz egyháza apos­toli, vagyis azonos legyen az apostolok egy­házával, melyet maga Krisztus alapított. Mert azon hatalmakat, melyek az egyház, fönnmaradására és kormányzására szüksége­sek, Krisztus közvetlenül az O apostolaival közölte; s így ezen hatalmak csak azokra származhattak át, kikre azokat az apostolok közvetlenül vagy közvetve átruházták s akik az ő főpásztori küldetésüket fokról fokra egész az apostolokig tudják fölvinni. Ámde épen ebben áll az apostoli jelleg. 1 Luk. 11. 17. * Mát. 28. 19-20. 3 Mát. 24. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom