Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

— 148 — ejtegeti, a súly azonban arra van fektetve, hogy minden gyermek valamely alkalmas kopár helyen egy pár csemetét ültet el, mely azután magával a gyermekkel növek­szik, így a gyermek lényéhez fűződik. A szóban forgó intézmény meghono­sítása czéljából van szerencsém tisztelettel fölkérni a főtiszt, főhatóságot, méltóztassék a bölcs kormányzása alatt álló egyházme­gye hitfelekezeti elemi népiskoláiban elren­delni, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve május vagy június hóban a főtiszt, főhatóság által minden évben meg­határozandó külön nap szenteltessék kizá­rólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az isko­lai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madaraknak fész­kelésére és szaporodására való befolyását megvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokol­ják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével te­gyék a madarak és fák napját emlékeze­tessé és állandóan hasznossá. Az elemi népiskolai tanítók, addig is, — míg a madarak és fák napján tartandó előadásra nézve külön útmutatások és ve­zérfonalak adatnak ki: Hermán Ottónak, a „Madarak hasznáról és káráról" szóló mun­kájából meríthetik a szükséges adatokat. Minthogy pedig e munka nem áll min­den elemi néptanító rendelkezésére: az Or­szágos Állatvédő egyesület évről-évre pályá­zatot fog hirdetni a madarak és fák napjára alkalmas előadások írására és a díjazott pályamunkákat fogja díj nélkül a főtiszt, főhatóságnak a szükséges mennyiségben rendelkezésére bocsátani. A madarak és fák napjának a befásí­tásra vonatkozó részét illetőleg első sorban a selyemtenyésztéshez szükséges szederfák jelentőségének ismertetésére és terjesztésére kell a fősúlyt fektetni és csak másodsorban a gyümölcsfákra és pedig azért, mert a sze­derfáknak és az ezek által feltételezett selyem­tenyésztési iparnak az országban igen nagy közgazdasági és szocziális jelentősége van. Közgazdasági azért, mert egy oly ipar­ágról van szó, melynek viszonyaink az ország túlnyomó nagy részében kedveznek, mely fejlődésképes és ma már 140,000 te­nyésztő családot és hét gyárban több ezer munkást foglalkoztat. Szocziális jelentősége pedig abból áll, hogy extensiv gazdasági viszonyaink mellett a szegényebb sorsú munkás családokba pénzt juttat abban az évszakban, midőn ez a legnagyobb jótéte­mény t. i. az aratás előtt. Továbbá azért fektetendő fősúly a szederfák terjesztésére, mert a „madarak és fák napján" az isko­lai ifjúság, u. m. az Egyesült Államokban történik és amint az a dolog természetéből is folyik, csemetéket és fákat csakis közte­rületet képező kopár helyekre, utakra stb. ültethet. Ezeken a területeken pedig a gyü­mölcsfák elhelyezése a kártételek szempont­jából czélszerűnek nem mondható. Meg vagyok arról győződve, hogy ezen a nép javának előmozdítására irányuló ren­deletemet a néptanítók buzgón és lelkiis­meretesen fogják végrehajtani és igyekezni fognak azon, hogy a fa, a bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak meg­óvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szivében s értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is. Tisztelettel fölkérem a főtiszt, főható­ságot, hogy bölcs intézkedésének eredmé­nyéről ' annak idején engem értesíteni mél­tóztassék. Budapest, 1906. április hó 27-én. Apponyi s. k. Valamennyi főtiszt, egyházi főhatóságnak. Kalocsa, 1906. deczember 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom