Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

— 142 — hajthatók legyenek: ami elsőben is a közig. |i közegeknek és illetőleg hatóságoknak a Mél­tóságod előterjesztésében említett esetekben való közrevonását illeti, megjegyzem, hogy miután a nevezett közegek és hatóságok eljárását és közreműködésük kötelezett eseteit törvényekés törvényerejű rendeletek határoz­zák meg: kétségtelen, hogy csakis oly ügyek­ben, azaz oly ténykedéseknél tartoznak megje­lenni és közreműködni, melyek a törvény vagy rendelet által hatósági körükbe utalva vannak. Viszont bizonyos, hogy még a törvé­nyileg, illetve törvényerejűleg kötelezett eljá­rások alkalmán kívül is a közig, tisztviselők eljárni hivatva vannak, s mint Méltóságod is említi, tényleg részt is vesznek számta­lan olyan általánosabb érdekű kérdések léte­sülésében, melyek a hivatali kerületük hatá­rain belül élő közönséget egészében, vagy nagyobb tömegében érdeklik. De ott, ahol valamely kérdésben erre nézve kötelező rendelkezés fönn nem áll, a közig, közeget nem lehet kényszeríteni köz­remunkálásra. A Méltóságod által felhozott eset pedig épen ilyen, vagyis nem létezik kötelező sza­bály, mely előírná, hogy egy községnek valamelyik hitfelekezethez tartozó közön­sége által felvenni szándékolt kölcsön ügyé­ben a főszolgabíró, az alispán, vagy más közig, közeg közrehatni legyen köteles. De hozzáteendő, hogy ott is, ahol a nevezett közegek hivatásszerű kötelezettség nélkül jelennek meg, ebbeli jelenlétük és ott végzett ténykedésük épen a miatt nem is teheti hatályosabbá a hozott határozatot, mert nem hivatalos működésből folyólag működtek közre. Egyébként Méltóságod is idézett bead­ványának tartalmából kivehetőleg elismerte, hogy a felhozott esetben a gömör- és kis­hontvármegyei alispán meghívása nem is hivatalos kötelezettség formájában, hanem csak hiteles személyi tanúsítás alakjában foghatott helyet és hogy a meghívás elől való kitéréssel szemben semmiféle kényszer nem volna alkalmazható. Ennél sokkal lényegesebb azonban a felvetett kérdésnek az a másik része, hogy az ekként u. n. legale testimonium nélkül létrejött ügyletek végrehajthatók-e ? E részben részletes elvi fejtegetések helyett utalok arra, hogy az önkormányza­tilag még nem szervezkedett egyházközsé­geknek törvényszerű képviseleti szerve gya­nánt az egyházközségi iskolaszék már a közig, főhatóságok részéről elfogadtatott s ekként az egyházközség nevében a szabály­szerűig megalakult iskolaszék által kötött jogügyletek jogérvényeseknek ismerendők el, mihelyt ezekhez az egyházmegyei főha­tóság is kifejezetten hozzájárult. Kimondta ezt az elvet akkori hivatali elődöm 17717/898. sz. rendeletében. E mellett figyelembe veendő, hogy egy fel­merült eset alkalmából meg a m.kir. curia mond­ta ki 2439/903. sz. határozatában, hogy a r. k. egyház képviselete a megyés püspököt illeti. Ezeknek összevetése mellett a felvetett kérdésre feleletül kijelenthetem, hogy az önkormányzatilag nem szervezkedett egy­házközségek által új terhek felvételéről, vagy meglévők viselésének módosításáról rendelkező határozatai (mindig feltéve ter­mészetesen, hogy törvénybe, rendeletbe nem ütköznek és szerzett magánjogokat nem sértenek) jogérvényeseknek tekintendők és ehhez képest közig, segédlettel végre is hajthatók, ha a törvényszerű alakiságok betartása mellett vagy az egyházközség ösz­szes tagjai által, vagy a szabályszerűen megalakult iskolaszék által'hozatnak és ezen­felül a megyés püspök által is kifejezetten jóváhagyattak, közig, hatóságok közremű­ködését tehát ezek a határozatok nem igény­lik. — Fogadja Méltóságod őszinte tiszte­letem nyilvánítását. — Budapest, 1906. szeptember hó 20-án. Apponyi sk." Kalocsán, 1906. november 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom