Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906
Index
124 4088. sz. Újabb felhívás a népiskolai és ifjúsági könyvtárak létesítése ügyében. Die 17. Sept. Ó Becse ad s. Antonium. Die 18. Sept. Bácsföldvár. Coloczae, die 3. Octobris 1906. IVTiután a népiskolai és ifjúsági könyvtárak létesítése dolgában ezévi január 26-án 139/isk. sz. a. kibocsátott körrendeletemre beérkezett plébánosi jelentések közt igen sok a kedvezőtlen és ki nem elégítő, szükségesnek tartottam e tárgyban az alábbi pótrendeletet kibocsátani. 1. Ott, hol az iskolafentartó a könyvtárfelállítási költségek fedezésére nézve az iskolaszék megkeresésére még nem határozott, a plébánosok mint iskolaszéki elnökök a határozathozatalt sürgessék meg. 2. Oly helyeken, hol az iskolafentartó község sok terhére, s illetve szegénységére való hivatkozással a kérdést tagadólag intézték el, a plébánosok mint iskolaszéki elnökök ismételjék meg a megkeresést és nyugtassák meg a községi képviselőtestületet arra nézve, hogy a könyvtárt nem kell egyszerre egészen felállítani, hanem, hogy azt fokozatosan is lehet létesíteni. Ha ezek daczára ismét csak tagadó határozatot hozna az iskolafentartó, azt a plébános felebbezze meg a vármegyéhez. 3. Ugyancsak megfelebbezendők a megkeresést minden okadatolás nélkül visszautasító határozatok; de olyanok is, melyek ekkép hangzanak: „az iskolakötelesek legnagyobb része még a tankönyvét sem olvasta át s a kora tavaszszal liba, kacsa és sertéspásztorkodás miatt könyvek olvasására nem ér rá" — vagy: „van már népiskolai könyvtárunk 25 év óta; de mivel sem a tanulók, sem a közönség azt igénybe nem veszik, nincs szükség új könyvtárra, vagy a meglevőnek gyarapítására." Ilyen községekben bizonyára hanyag ellenőrzés alatt áll az iskolai szorgalmi időnek betartása, de meg nyilván kevés munka is fordíttatik a hivatottak részéről az olvasási kedvnek felkeltésére és fejlesztésére. Mert ha az egyik községből érkezett tanítói tanácskozmányi jegyzőkönyv szórói-szóra ezeket írja: „Hogy mennyire érdeklődnek a gyermekek a népiskolai könyvtárak iránt, kitűnik abból, hogy a káplán úr pár száz jóirányú füzetkével rendelkezik, melyeket az iskolásgyermekek hordanak el tőle. O nem törődve az evvel járó fáradsággal és kellemetlenséggel, hűen osztogatja ki azokat közöttük, és a legkellemetlenebb időjárás sem akadályozza őket abban, hogy olvasott füzetjüket másikkal felcseréljék"; mondom, ha az egyik községben a kellő törődéssel ilyen eredményt lehet elérni, kérdem, miért nem tudnák azt másutt is felmutatni ? 4. Teljesen német, illyr, vagy tót községekben, hol a könyvtár különösen azért talált ellenzésre, „mivel a magyar nyelvben járatlan gyermekek a könyveket úgy sem értik, s így nem is olvashatják", a plébánosok és tanítók igyekezzenek az ügy ellenzőit meggyőzni arról, miszerint a magyar nyelvnek mai intenzív tanítása mellett reményleni lehet, hogy a nem magyarajkú gyermekek, különösen az V. és VI. osztályúak, 1—2 év múlva már fognak a hazai nyelv azon ismeretével rendelkezni, mely őket a könyveknek a tanító vezetése és útmutatása melletti megértésére képesíti. Egyébként is a könyvtárak létesítése a 139/isk. számú körrendeletemben foglalt erkölcsi czél mellett épen a magyarosodást is van hivatva előmozdítani. Itt megjegyzem még, hogy a nem magyarajkú községekben mintegy átmenetül s az olvasási kedvnek felkeltésére és növelésére mérsékelt számban német, illyr és tót könyveket is lehet a könyvtár számára meghozatni, mely könyvek megrendelésénél azonban szigorúan kell arra ügyelni, hogy hazaellenes dolgot ne tartalmazzanak. 5. Ott, hol már valamelyes (nép- vagy ifjúsági) könyvtár létezik, ennek növelését,