Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1905

Index

- 62 2157. sz. Községi segély hitvallásos iskoláknak. Ugyan-e törvényczikk 252. g-a értelmében az ügyvéd részére ügyfelével szemben csakis munkadíj állapítandó meg — ennek összege úgy az első — mint a másodloTróság ítélete ellen beadott fellebbezésért meg volt állapítandó. Kelt Budapesten, 1905. évi február hó 14-én. Szabó Miklós s. k. elnök. Ádám András s. k. előadó. Kalocsa, 1905. május 31. JzCitvallásos-iskolai segélynél az a ténykörülmény, hogy milyen és hány hitvallásos jellegű iskola fenntartása czímén segélyez a község valamely hitközséget, a más hitközség által arányossági alapon támasztott igény elbírálásánál figyelembe nem jön, hanem az illető hitközségnek adott összes iskolai segély szolgál arányossági alapul. A m. kir. közigazgatási bíróság 1904. évi 1818. számú határozata. A közigazgatási bíróság a S. róm. kath. egyházközség abbeli panaszát, mely szerint N. vármegye törvényhatósági bizottsága 1903. évi 4588. szám alatt hozott határozatával a panaszos egyházközséget a város részéről juttatott évi 1000 korona segélyének fölemelése iránt előterjesztett kérelmével másodfokúlag szintén elutasította, — az 1896. évi XXVI. t.-cz. 48. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad: a panaszos egyházközség segélyét évi 3276 koronára emeli fel és kötelezi S. várost, hogy ezt az összeget a S. róm. kath. egyházközségnek 1903. január 1-től számítandólag mindaddig, míg a helybeli ág. hitv. evang. egyházközséget ez idő szerint élvezett iskolai segélyezésben részesíti, a szokott módon szolgáltassa ki. Indokok: S. r. t. város képviselőtestülete a róm. kath. egyházközség kérelmének teljésítését azzal a megokolással tagadta meg, hogy ez a városi segélynek 1873-ban történt megállapításakor úgy az alkalmazott kulcsot, valamint az összegnek magasságát helyesnek ismerte el és mint ilyet elfogadta; ezen a város felfogása szerint szerződéses viszony csak mindkét fél: a város és egyházközség közös megegyezésével változtatható meg; a város azonban a revizió szükségét nem látja fennforogni s a kérelmet újabb segély megállapítására irányzottnak tekinti; ezt pedig a város nem teljesítheti: mert ez a többi hitfelekezeti népiskola segélyének a felemelését vonná maga után, amit a város anyagi viszonyai meg nem engednek. A panaszbeli követelés czímének ez a kettős megkülönböztetése a segélyezés vitás kérdésének érdemi elbírálása szempontjából voltaképen nem bír semmi jelentőséggel; mert ebben a tekintetben az 1868. évi LIII. t.-cz. 23. §-a az irányadó, melynek rendelkezése szerint az a város, mely házi pénztárából felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ott létező vallásfelekezetet köteles részesíteni. A panaszos egyházközség panasziratában tételenkint mutatta ki azokat az összegeket, melyeket S. város az ág. hitv. evang. egyházközségnek nyújt iskolai segélyek czímén, s a város a tárgyalt panasz ellenében ehhez a bírósághoz benyújtott vádiratában egyetlen tétel, az ipariskola évi 800 korona segélye ellenében emel kifogást azzal a helyes indokolással, hogy ez az iskola községi jellegű lévén, tévesen soroztatott a város által segélyezett felekezeti intézetek közé. Miután pedig ezt a kifogást a panaszos egyházközség megjegyzés nélkül hagyta, meg nem czáfolta; az általa kitüntetett 14,145 korona 68 fillérből az imént említett 800 korona levonatván: évi 13,345 korona 68 fillérben helyesbítendő, illetve állapítandó meg az az összeg, melyet S. város házi pénztárából a helybeli