Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

153 — anyakönyvvezetők által kiállított családi értesítők megújítására és záradékolására nézve az előző szakaszok előírnak. Az 1. §. értelmében eszközlendő záradékolásnál a dolog természete által kijelölt és követelt eltérésekkel általában szintén a most idézett szabályok és záradék minták alkalmazandók. Az 1895. évi október hó 1-je előtt már házassági kötelékben élt egyén 1895. évi október hó 1-je után kötött újabb házasságára s az abból származott gyermekekre vonatkozólag a családi értesítőre az állami anyakönyvvezető által az 1. g. értelmében vezetendő záradék például következőkép szerkesztendő: „N. N. (atya) újabb házasságára s az abból származott gyermekekre vonatkozólag a következő anyakönyvi adatokat igazolom: (Következnek az újabb házasságra s az abból származott gyermekekre vonatkozólag a jelen utasításhoz csatolt minta szerinti családi értesítő rendes rovatai szerint bevezetendő anyakönyvi adatok). Egyéb anyakönyvi adat a családra vonatkozólag sem az itteni anyakönyvekben, sem a családi értesítő kiállítását kérő fél bemondása szerint más állami anyakönyvekben elő nem fordul." 32. g. Amennyiben az állami anyakönyvvezető által kiállított családi értesítő összeállítása alkalmával valamely felekezeti anyakönyvben nyilvántartott adat beszerzése válnék szükségessé, ez esetben a felekezeti anyakönyvvezető megkeresése mellőzendő és az érdekélt fél az illető adatra vonatkozólag minden esetben hiteles anyakönyvi kivonat beszerzésére és bemutatására utasítandó. Ilyenkor a 15. §-ban említett megjegyzésnél az állami anyakönyvi kerület helyett az illető lelkészi (anyakönyvi) hivatal (rabbinatus) jegyzendő az észrevétel rovatba. (Pl. „igazolva kecskeméti róm. kath. plébánia 100/888. számú anyakönyvi kivonatával".) — Budapesten, 1903. évi január hó 2-án. A miniszter helyett: Széli Ignácz s. k. államtitkár. Kalocsa, 1904. október 14. Képviselő-választás alkalmával, aki a kínált pénzt azon czélból, hogy szavazzon, vagy ne szavazzon, elfogadja: a polgárok választási joga ellen elkövetett vétségben bűnös még akkor is, ha nem ígérete szerint szavazott. A kir. Curia 1904. évi 999. számú határozatával helybenhagyta a kir. tábla következő ítéletét: vádlott öt napi fogházbüntetésre és 20. kor., két napi fogházra átváltoztatható pénzbüntetésre, s politikai jogainak egy évi fölfüggesztésére ítéltetik. Indokok: A vádlott beismerte, hogy az 1902. évi június hó 25-én megtartott képviselőválasztás alkalmával P. Gy.-tól 10 koronát és B. J.-től is 10 koronát fogadott el azért, hogy a kormánypárt jelöltjére szavazzon; beismerte, hogy ebből a 20 koronából 15 koronát a saját céljaira fordított: bizonyítva van, hogy választó polgár volt. Az a védekezése, hogy a btkv 185. g-ának második bekezdésébe ütköző, a vád tárgyává tett cselekményt csak az követi el, aki a nyújtott előnyt vagy pénzt azzal a czélzattal fogadja el, hogy az ellenpárt jelöltjére szavazzon, meg nem állhat, mert a hivatkozott törvényszakasz második bekezdésében az foglaltatik, hogy aki megjelölt czélból, hogy t. i. az ellenpárt jelöltjére szavazzon, kínált pénzt elfogadja, az követi el ezt a vád 30* 61(59. sz. Pénz elfogadás képviselőválasztás alkalmával.