Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

— 139 — Ezek után az örökhagyó egyéb tartozásaira kerül a sor. A lejárt és nem vitás tartozásokat ki kell elégíteni. A le nem járt és a vitás követeléseket pedig biztosítani kell. A biztosítás tekintetében az 1894. XVI. t.-cz. 77. §-ának második bekezdését kell alkalmazni. 15. §. Ha a hagyaték nem elegendő a 14. §-ban említett terhek és tartozások kielégítésére, a hagyatéki bíróság csakis az idézett §. első bekezdésében említett költség kielégítéséről intézkedik és azután a hagyatéki iratokat a csőd megnyitása végett a csődbírósághoz teszi át, mely a csődöt a hagyatéki bíróság megkeresésére, amennyiben a csődnyitás egyéb feltételei fennforognak, hivatalból megnyitja. A csődbíróság a csődeljárás befejezése után a netán fennmaradt hagyatéki vagyonértéket a csőd megszüntetésével egyidejűleg a hagyatéki bíróságnak adja át. Ha a hagyaték a 14. §. első bekezdésében említett költség kielégítésére sem elegendő: aránylagos kielégítésnek van helye olykép, hogy mindenekelőtt a készpénzkiadások elégítendők ki. 16. §. A hagyatéki bíróság annak a hitelezőnek, a kinek követelése ellen kifogást emeltek, 15 napos, záros határidőt tűz ki, hogy a követelés érvényesítése iránt az illetékes bíróság előtt az eljárást megindítsa s ennek megtörténtét ugyanezen határidőn belül a hagyatéki bíróságnál igazolja, esetleg kimutassa, hogy az eljárás már folyamatban van. Ha a hitelező ezt elmulasztja: a letett biztosítékot vissza kell adni, a másnemű biztosítékot fel kell oldani, s a biztosítékul visszatartott hagyatéki vagyont a öröklésre jogosultak részére ki kell adni. 17. §. A kielégítési sorrend megállapítása az átadó végzésbe is befoglalható. A hagyatéknak a terhek és tartozások kielégítése után fennmaradó részét az öröklésre jogosultaknak kell átadni, az egyház és a szegények jutaléka tekintetében a részleges osztály mellőzésével. Ha a rokonok közt egyezség nem jön létre, de a többi jogosultakat illető rész nem vitás: a bíróság részleges hagyaték-átadó végzést hoz. 18. §. A kielégítési sorrendet megállapító, illetőleg az átadó végzés jogerőre emelkedése után a hagyatéki bíróság megfelelően intézkedik annak foganatosítása iránt. A jelen rendelet 1. §-ának 2. és 3. pontjában említett jogosultaknak és az egyháznak jutaléka, úgyszintén a szegények jutaléka, ha az ezer koronát meg nem haladja, az egyházmegyei hatóság rendelkezésére bocsátandó. Ha a szegények jutaléka az ezer koronát meghaladja, a hagyatéki bíróság az iratokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjeszti fel a felosztási tervezet tárgyában teendő megfelelő intézkedés végett és időközben is gondoskodik e vagyon zárlatszerű kezeléséről és biztosításáról, a tervezet megerősítése után pedig a vagyon kiadása iránt a tervezetnek megfelelően intézkedik. 19. §. A jelen rendelet 1904. évi szeptember hó 1-én lép hatályba. Mindazokban az ügyekben, melyekben 1904. évi szeptember hó 1-je előtt a hagyatéki tárgyalás már befejeztetett, az eljárást az eddigi szabályok szerint kell folytatni; az eddigi szabályok alkalmazásával kell folytatni az eljárást abban az esetben is, ha az 1904. évi szeptember hó 1-je előtt befejezett tárgyalásnak pótlása vagy kiegészítése rendeltetett el.