Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1901

Index

— 131 — kozólag a szerződő feleknek akarata irányadó; a kiskorú' gyermek ugyanis örökbe­fogadható a nélkül, hogy az örökbefogadók házába' vagy családjába kerülne és örökbefogadó szüleinek családnevét sem köteles a szerződésbe foglalt külön meg­állapodás nélkül viselni ; kivéve ha az örökbefogadók az osztrák polgári törvényr könyv hatálya területén rendes lakással bírnak, mely esetben a névátruházás köte­lező (Optk. 182., 184. §.). Az örökbefogadándókat nem lehet az örökbefogadók összes vagyonának törvényes örökösévé tenni, mert az örökbefogadott gyermekek a törvényes gyermekeknél az örökösödés tekintetében több joggal nem bírnak, részükre tehát csupán csak a törvényes gyermekeket megillető törvényes örökösödési jog biztosítható. 2. Ha a benyújtott iratokból az tűnik ki, hogy a kiskorú más árvaszék gyám­hatósága alá tartozik, az erre vonatkozó kérvény az illetékesnek mutatkozó árvaszék­hez hivatalból átteendő. 3. Ha a törvényes képviselő ismeretlen helyen távol van, abból a czélból, hogy az illető kiskorú örökbefogadható legyen, nem szükséges, hogy az atyának atyai hatalma megszüntettessék, az anya pedig a gyámságtól elmozdíttassék, mert a szülő nem köteles gyermekét örökbe adni, még akkor sem, ha annak örökbe­fogadás útján jobb sorsot is biztosíthatna. Kivételt képez, ha az 1877. évi XX. t.-czikk 22. §-ának első. és 57. §-ának első s második bekezdésében felsorolt esetek valamelyike forog fen. Ez utóbbi szabály áll akkor is, ha az atya a törvényes véde­lem szerint törvényes gyermekének örökbeadását pusztán csak azért tagadja meg, mert őt tőle származottnak el nem ismeri. 4. A névátruházás — kivéve az osztrák általános polgári törvénykönv hatá­lyának területén rendes lakással bíró örökbefogadókat — nem kötelező. Ha az örökbe­fogadónak az örökbefogadottal azonos családneve van, a névátruházás iránt nem kell intézkedni. A mennyiben lelt (lelencz, talált) gyermeket fogadnak örökbe, a fen­tebb említett szabály az irányadó. 5. Az örökbefogadási szerződésben elégséges, ha csak az mondatik : örökbe­fogadó az örökbefogadandó részére „a törvényes örökösödési jogot biztosítja", a többi kiegészítő rendelkezésre a szerint, a mint van gyermek, vagy ilyen még vár­ható, feltétlenül nincs szükség, habár azok ellen, ha a szerződésbe felvétetnek, kifogás nem tehető. Olyan esetekben, midőn az örökbefogadó az öröklési jogot csak vagyonának bizonyos hányadára szorítja, a szerződés nem számíthat kormány­hatósági megerősítésre, még akkor sem, ha az örökbefogadó nagy vagyonnal rendel­kezik.. Görög kath. lelkész akadálytalanul fogadhat örökbe, miután az ordinatio előtt házasságot is köthet. 6. Ha a házastársak közül csak az egyik fogad örökbe, a szerződés érvényes­ségéhez a másiknak beleegyezése nem szükséges. Ha az örökbefogadó az országnak azon részeiben lakik, hol az osztrák polgári törvénykönyv ideiglenes érvényben fen­tartva nincs, az örökbefogadásnak a gyermektelenség nem feltétele s tehát a mennyi­ben az örökbefogadónak gyermekei volnának, ezek részére ügygondnok kirendelésé­nek szüksége fenn nem forog. 7. Az örökbefogadási szerződés gyámhatósági jóváhagyása tárgyában hozott határozatnak jogerőre emelkedését még akkor is be kell várni, ha a felek egybe­hangzó akarata alapján a tiszti ügyész hozzájárulásával hozatott. 8. Az örökbefogadás tényének és az ezzel kapcsolatos névátruházásnak anya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom