Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1898
Index
— 130 A közreműködés módjának megválasztását, a kegyeletes cselekmény kivitelének megállapítását Nagyméltóságod bölcs belátására bízva, csupán azt kívánom megemlíteni, hogy az ültetendő fák közt méltóan foglalhatnának helyet a leboruló koronájú fák. minők a szomorúfűz, kőris és szomorú bükk; ép úgy a megdicsőült Királyné keclvencz fái: a a tölgyek és a fenyők, valamint az egyéb hosszú életű fák fajai Az emlékfáknak, facsoportoknak s kedvező körülmények között egész kis ligetnek ültetésére alkalmas helyet nem lesz nehéz találni sehol: de ne maradjon jeltelen az országnak egyetlen tája sem, melyet a megdicsőült Királyné valaha meglátogatott! Az ültetett fák, csoportok vagy ligetek „Erzsébet Királyné Emlékfái" nevet viseljenek és legyenek ily feliratú táblákkal meg is jelölve, hogy azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélje. Hassa át mindannyiunk lelkét a kegyelet eme indulata; fogjunk kezet a nemzet e szép és nagy emlékművének létrehozására, hogy a mint országunk ezredéves örömünnepének emlékét a millennáris emlékfák milliója őrzi s hirdeti; akként a megdicsőült Királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrizője 8 hirdetője a nemzet hálás kegyeletének is. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását Budapesten. 1898. évi november hó 19-én — Darányi s. k. Kalocsa, 1898. nov. 27. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Jlinistertől. 5235. sz. 78735 szám. Mas törvényes vallásra való Körrendelet valamennyi felekezeti főtiszt, egyházi főhatósághoz, valamennyi közáttérés. törvényhatósághoz, valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetből más hasonlóan bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való áttérés — illetve abból való kilépés alkalmával az 1868: LIII. t. cz. 3. §-ának második bekezdése értelmében adandó nyilatkozat tárgyában. Az 1868. LIII. t. cz. 1—8. §-ai megszabják amaz alakszerűségeket, a melyeknek betartása mellett a t. cz. 1. S-a értelmében mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe s illetőleg más vallásra áttérni. Különösen pedig a felhívott t. cz. 3. §-a rendelkezik az iránt, hogy az áttérni kívánó az áttérés iránt megfelelő módon s helyen első ízben tett nyilatkozatától számítandó tizennégy nap eltelte után a megtörtént első nyilatkozathoz képest megfelelő módon s legfölebb 30 nap eltelte előtt áttérési szándékát újból kijelenteni tartozik; mert az áttérés a felhívott t. cz. 6. 7. g-ai értelmében csak ezen alakszerűségek betartása illetve az ennek alapján nyert két rendbeli bizonyítvány előmutatása folytán nyer befejezést s lesz a t. cz. 1. §-ának rendelkezéséhez képest alakilag is érvényes. I jabban ismételten előfordult oly eset, hogy az áttérni kívánó fél a felhívott t. cz. 3-a értelmében másod ízben is kijelentendő áttérési szándékát, az első nyilatkozat tételétől számított 14-ik napon jelentette ki. s így az ily utóbbi kijelentés — az imént felhívott §. második bekezdésében foglalt ama szabálynak, hogy a másod ízben teendő nyilatkozatnak az első ízben tett nyilatkozattól számítandó tizennégy nap eltelte után — tehát a naptári tizenötödik napon — kell történni, — meg nem felelt, s ebez képest az áttérés az idézett t. cz. 1. §-a értelmében megengedett áttérésnek nem volt tekinthető. Hogy elejét vegyem mindama káros következményeknek, a melyek az ily érvény-