Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1897

Index

— 139 — személye és dicsteljes trónja iránti ragaszkodás és a lángoló honszeretet érzelmeinek ápolása mellett főleg a katholikus vallás iránti szent lelkesedés fejlesztése is, melynek Felséges Király Urunk oly megható példáját adta, midőn a szobrok által megdicsőitendő történeti férfiak sorába a vértanú Szent Gellért püspököt, a hittudományban és egyházi szónoklatban egyaránt tündöklő hitbajnok Pázmány Péter prímást, és a rettenthetetlen keresztény hőst, Hunyadi Jánsot, is felvevé. E dicső férfiak áldásos életének egy-egy mozzanata felettébb alkalmas anyagul szolgálhat arra, hogy az ifjúság fogékony keble példájuk utánzására buzduljon és az általuk képviselt szent eszmékért fellelkesüljön. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministertől. — Valamennyi főtiszt, egyh. főhatóságnak. 66674. sz. Az, azon alkalomból, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége legfelsőbb elhatározásával az ezvedóves magyar állam története kiválóbb alakjainak a művészet alkotásaival való megörökitósót legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, — tartandó iskolai ünnepségekre vonatkozó rendeletem mását oly tiszteletteljes kérés kapcsán van szerencsém a főtiszt, egyházmegyei Főhatóságnak megküldeni, hogy hasonló ünnepségek rendezését az egyházi főhatósága alá tartozó tanintézetekben is elrendelni méltóztassék. — Budapesten. 1897. évi november hó 7-én. — Wlassics Gyula s. k. A vallás és közoktatásügyi magyar kir. Ministertől. Valamennyi kir. Tanfelügyelőségnek. 66674. szám. Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk, folyó évi szeptember hó 25-én Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával, legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a művészet alkotásainak remekei által is örökittessenek meg és származtassanak át a késő ivadék kegyeletébe, ezeréves magyar Hazánk történelmének ama legkiválóbb alakjai, kik életük és tetteik által egyébként is biztosították emléküket és neveiket, minden idők vészei és viharai ellen. Ezen, nemzetünk történetében páratlanul álló magasztos és lélekemelő fejedelmi tény, mely mint varázsütés, méltán gyújtotta magasan lobogó lángra az egész nemzetnek hálaórzetét, a népe boldogságát atyai szív jóságával ós gondviselésszerű bölcsességgel szünet nélkül munkáló forrón szeretett és nemzetünkkel szivben-lélekben együtt érző nagy és jóságos koronás királyunk iránt: az ország minden részében és a nemzet minden rétegében, nap-nap után meg-meg-újuló, valóban lelket fölemelő és megható, örömtől áradó hálanyilatkozatokban dokumentálja, hogy csak nagy és nemeslelkű királynak lehetnek boldog alattvalói, — és hogy a fejedelmi tulajdonokban gazdag uralkodónak erényei nagygyá és erőssé teszik a nemzetet is, mely a fejedelmi kegynek áldást és boldogságot arasztó tényeit örök hűséggel és soha nem tántorodó alattvalói szeretettel és hivsóges ragaszkodással viszonozza. A nemzet összeségének önként felbuzdult hálanyilatkozatai-, a Kárpátoktól—Adriáig felhangzó örömszózatai közé : óhajtom és rendelem, hogy belevegyüljön az ifjúságnak — a Haza jövő reményének — ifjúi hévtől lángoló és ideális tiszta érzéstől áthatott ünneplő lelkesedése is, ós amazzal egybeolvadva — a Trón iránti soha nem muló hagyományos magyar nemzeti hűségnek és ragaszkodásnak jelen és jövendő zálogául szálljon fel a legjobb legnemesebb, legalkotmányosabb és legszeretettebb király trónjának a zsámolyához. A királyi kegynek ama dicső tényben való megnyilatkozása, mig egyrészt önmagában hordja annak biztositékát, hogy nemzetünknek apraját-nagyját oda-adásteljes, imádatszerű érzelemmel, határ nélküli ragaszkodó szeretetben sorakoztassa Ö Felségének történetileg magasan kiemelkedő nemes alakja köré; másrészt annyira alkalmas, mint semmi más 35*