Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1896

Index

— 23 — eszköz gyanánt rendelt társadalmunk számára." ? ! S a szentatya osztotta a püspökök meggyőződósét. Nem is igen lehet azt röviden jelezni, mit tett főképen a bold. emlékű IX. Pius, hogy Jézus szent Szivének tisztelete mennél nagyobb kiterjedést nyerjen. Jézus szent Szivéről szóló imádságokra és ájtatosságokra kedvezményeket és búcsúkat engedélyezett, a társulatok ezirányú buzgólkodását dicsérte és bátorította, apostoli irataiban többször a világ főpapjait, szerzetes rendeit és híveit Jézus Szive tiszteletére serkentette. S miért mindez? Egyik levelében azt mondja a nagy pápa: „A mai társadalomnak nincs Jézus szentséges Szivén kivül másban reménye, s e szent Szívben minden baja ellen gyógyító írt fog találni." Hasonlót kell mondanunk a most dicsőségesen uralkodó szentséges Atyánkról, XIII. Leóról, ki még mint Peruggia püspöke 1867-ben megyéjében Jézus szent Szive társulatát megalapította ; 1872-ben egész megyéjét Jézus szent Szivének ajánlotta fel; és mint pápa több üdvös intézkedést tett Jézus szent Szive tiszteletének érdekében. 1879-ben egy küldöttségnek e szavakat mondá: „Szeretettel és buzgósággal arra törekedjetek, hogy az emberek a szent Szívhez ragaszkodjanak, hogy utánozzák, szeressék, és a sok tiszteletlenségért kárpótolják." Azért talán nem is fog senki csodálkozni, hogy ujabb időben a legtöbb püspök híveinek Jézus szentséges Szive tiszteletét ajánlotta. De nem is ez az, a mi feltűnő és különös, hanem inkább az, hogy Jézus szent Szive tiszteletét világosan és határozottan „korunk áhitatának'- nevezik, és pedig a svajczi püspökök ép úgy mint a francziák, a németek, angolok, amerikaiak stb. „Korunk betegségének nincs hatályosabb orvossága, mint Jézus szent Szivének tisztelete" mondja röviden azoknak egyike. Sőt a tartományi zsinatok is igy tettek, igy nyilatkoztak Olaszországban, Irhonban, Francziaországban, Belgiumban, Amerikában. A baltimorei zsinat például kimondotta, hogy a: „Jézus szent Szivének tiszteletét czélzó ájtatosság mostoha állapotra jutott korunk szükségleteinek kiválóan megfelel." (Collect. Lacensis tom. 3. 4. 6.) íme, Krisztusban kedves liiveim, ez az oka, miért ón e levelem kezdetén azt mondottam, hogy boldognak tartanám magamat, ha a gondjaimra bizott hivek közt Jézus szent Szive tiszteletének mennél nagyobb elterjedését, és mennél mélyebb meggyökerezését eszközölhetném. Boldognak érezném magamat, ha a ti boldogságtokat biztosítva látnám ; e biztosíték Jézus szent Szivének tisztelete, mert e Sziv a kegyelmeknek és mindennemű áldásnak forrása. Valamint egykor a szent földön „körüljárt, jót tévén és meggyógyítván"; úgy most is az Üdvözítő oltárainkon csak azért időzik, hogy kegyeit és jótéteményeit reánk áraszsza. Szentséges Szive legbensőbb részvéttel van gyarlóságaink és gyötrelmeink iránt: gyógyítja a lelki betegeket, vigasztalja a szomorodottakat, erősíti a gyengéket, felvilágosítja a vakokat, tanítja a tudatlanokat, megbocsát a bűnbánóknak, feltámasztja a lelki halottakat és saját testével s vérével táplálja. Folyamodjunk hozzá ós ezeket tapasztalni fogjuk! Az Ur Jézus szent Szivének szeretete legyen mindnyájatokkal! Amen. Budapest, 1896. február hó 9-én. György érsek.