Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

— 41 — X. A mai gyors és könnyű közlekedési viszonyok között kivált népesebb plébániákban fordulhatnak elő esetek, hogy külföldi származású egyének a házassági szent frigy megkötése végett jelentkeznek. Hogy tehát ily eset előfordultával a T. cz. lelkészkedő Papság tájékozhassa magát, jónak láttam a következőket figyelembe ajánlani : a) A külföldi alattvalók által honunkban kötendő házasságokra nézve általános szabály, hogy az ily egyénektől nemcsak a szabad állapotról szóló bizonyítványt kell kívánni, hanem annak igazolására is kell őket kötelezni, hogy saját hazájok házassági törvényeinek is kellően eleget tettek. b) Ha az osztrák örökös tartományokból származó jegyesek jelentkeznek: ezeknél mindenek előtt kipuhatolandó: valljon megtartották-e osztrák illetőségöket'? vagy az osztrák állam kötelékéből véglegesen kiléptek ? — Ha továbbra is osztrák alattvalók maradtak : az esetben meg kell tudni, nem forognak-e fen reájok nézve valamely polgári akadályok ? mint például az, hogy a kiskorúak atyjok beegyezése nélkül nem köthetnek házasságot, és ha atya már nem él, a birói hatóság beegyezése is szükséges. Miért is az osztrák alattvalók Magyarországban csak akkor bocsáthatók házasságra, ha igazolják az illető politikai hatóság beleegyezését, vagy ha oly bizonyítványt mutatnak fel. hogy ily beegyezésre szükségök nincs. (Lásd az 1857. évi junius 16-án 826. sz. a. kiadott körrendeletet.) Vagy ha a jegyesek megszűntek osztrák alattvalók lenni, az esetben az osztrák házassági törvény figyelmen kivid hagyható, de az illetők elvesztik osztrák illetőségöket. c) A belügyminisztérium által 1851. november 6-án 18,801. sz. alatt kiadott rendeletben megtiltatik, hogy a tyroli és vorarlbergi származású cselédek, napszámosok, iparossegédek az illető politikai hatóság beleegyezése nélkül külföldön házasságra lépjenek. (Körrendelet 1851. deczember 9-én 2398. sz. a.) d) Az 1852. évi julius 8-án 12,396. sz. a. kiadott helytartósági intézvény szerint bajorországi alattvalókat honunkban házasságra bocsátani nem szabad, ha csak kivándorlási engedélyt fel nem mutatnak, vagy okmánynyal nem igazolják, hogy házasságukat semmiféle akadály nem gátolja. Ily igazolvány nélkül külföldön kötött házasság nemcsak jogilag hátrányos, hanem fogsággal is fenyíttetik. (Körrendelet 1853. augusztus 2-án 1494. sz. a.) Azonban bajor származású nők kivándorlási engedély nélkül is köthetnek honunkban házasságot, de ez esetben elvesztik bajor illetőségöket. (Körrend. 1853. május 6-án 858. sz. a.) e) A vallás- és közoktatásügyi Minisztérium által 1871. april 20-án 7922. sz. alatt kiadott rendelet szerint a b á d e n i nagyherczegség alattvalói, ha honunkban házasságra lépni akarnak: kötelesek honi hatóságuknak az iránti bizonyítványát felmutatni, hogy házasságra lépésöket mi sem akadályozza és hogy e czélból hazájokban is kihirdetve voltak. (Körrend. 1871. april 30-án 940. sz. a.) f) Sveiczi alattvalóknak az ottani törvények megengedik, hogy külföldön, tehát honunkban is a mi törvényeink szerint köthessenek érvényes házasságot; de mégis tanácsos a sveiczi illetőségű jegyestől kívánni oly bizonyítványt, hogy házasságát hazájának törvényei nem gátolják. LITT. CIRC. 1895. 1 1 1321. sz. Utasítás a külföldiek által honunkban kötendő házasságra nézve.