Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1895

Index

j\X: vármegye alispánjához. Folyó évi szeptember 28-án 10,548. sz. alatt kelt jelentésére érte­sítem Czimedet, hogy: 1. a házasságot a megkötés helyének törvényei szerint illetékes hatóság előtt kell kötni; ezek: Horvát-Szlavonországokban kizárólag a felekezeti lelkészek, Ausztriában a felekezeti lelkészek és kivételesen zsidók és keresztények között a polgári hatóság; 2. a kül­földön kötendő házasságok érvénye iránti előzetes bizonylatok kiállítása tárgyában 1883. évi aug. hó 1 -én 31,453. sz a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet hatályon kiviil helyeztetett az A. T. 59. §-ának második bekezdésében foglalt azon rendelkezés által, hogy ha magyar állampolgár külföldön külföldi hatóság előtt kiván házasságot kötni, arról, hogy házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik, az igazságügyminiszter ad tanúsítványt. VIII. A polgári kihirdetés alól csak nyomós méltányossági okokból adandó felmentés. A felmentésért dij nem szedhető. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi október 3-án 85,049. sz. a. kelt határozata : Sz. vármegye alispánjához. Folyó évi szeptember 20-án 14,525. sz. a kelt jelentésére hivat­kozással értesítem Czimedet,, hogy az alispánnak csak joga a polgári hirdetés alól felmen­tést adni, erre azonban kötelezve nincs. Minthogy a felmentésnek már fogalmában benne van a kivótelesség, a dolog természetéből következik, hogy a kihirdetés alól csak nyomós méltányossági indokok fenforgása esetén van felmentésnek helye. A polgári felmentésért semminemű díj nem szedhető és ezen szabálytól még a Czi­med által hangsúlyozott jótékony czél szempontjából sem lehet eltérésnek helye. IX. A polgári házasságkötéskor az előirt nyilatkozatokon kiviil beszédet is tartani nem ajánlatos. A in. kir. belügyminiszter 1895. évi október 3-án 85,694. sz. alatt kelt határozata: B. vármegye alispánjához. Folyó évi szeptember 27-én 10.523. sz. a. kelt felterjesztésére értesítem Czimedet, hogy az, miszerint az anyakönyvvezető a telekhez az előirt nyilatkozato­kon kívül beszédet is intézzen, eltiltva ugyan nincs, de részemről ajánlatosnak nem tartom. Czimed tehát saját hatáskörében azon irányban igyekezzék közrehatni, hogy a külön beszé­dek tartása elmaradjon. X. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 80.966. sz. a. kijelentette: Anyakönyvi köz­lemények I. évf. I. szám.) 1. A házassági kihirdetés alól felmentést adni azon törvényhatóság első tisztviselője jogosult, melynek terüle­tén van a kihirdetés elrendelésére illetékes anyakönyvvezetőnek szék­helye. Ha több ily illetékes anyakönyvvezető van és ezek székhelye különböző tör­vényhatóságok területén fekszik, akkor a felek, valamint a kihirdetés elren­delésére illetékes anyakönyvvezetők között szabadon választhatnak, ugy a kihirde­tés alóli felmentés is bármelyik illetékes tisztviselőnél történhetik. 2. A születési bizonyítványok is azon okiratok közé tartoznak, melyek felmutatása alól az anyakönyvvezető a házasuló feleket felmentheti, ha előtte az igazolandó körülmények közvetlenül ismeretesek, vagy hitelt érdemlő módon iga­zolva vannak.) Budapest, 1895. deczember 12. György érsek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom