Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1893
Index
60 — vau, intézkedjék az állani ezekről függetlenül, de a házasság lényegéről való rendelkezést, törvényhozást és bíráskodást hagyja meg, mint ezt Krisztus urunk rendelte, az egyháznak, mert a szentségek ehez tartoznak. A keresztény államok soha sem is gondoltak olyasmire, mintha a keresztény házasság feletti általános és korlátlan törvényhozói hatalom őket illetné meg és pedig a polgári szerződés czimén. Ezt az elvet a protestantismus hozta először forgalomba: s ennek befolyása alatt kezdett a protestáns államokban a polgári házasság felszínre kerülni, a nélkül, hogy maga a prot. nép a házasság vallásos jellegéről egész a legújabb időkig lemondott volna. A külföldön a hol a polgári házasság létezik, mindenütt csak válságos időkben és hosszas küzdelmek után jött az létre, s azt ugyancsak nem lehet állítani, hogy jót eredményezett volna. Idézzük erre vonatkozólag Andrássy Gyula grófnak 1883-ban a főrendiházban mondott beszédét, melyben a polgári házasság körül külföldön tett tapasztalatait így összegezte: „A sors úgy akarta, így szólt, hogy számos évet töltöttem épen azon országokban, a hol a polgári házasság be van hozva. S megvallom, a kép, melyet ott láttam, egészen más benyomást tett reám, mint a milyennek én magam is theoriában gondoltam. Nem akarom hosszasan ecsetelni, csak röviden mondom el azt a benyomást, melyet az ottani állapotok szemlélése reám tett. Ezen intézmény alatt csak két áramlat érzi magát kielégítve: az egyik az, mely vallást nem ismerés azzal az állam mindenhatóságát állítja szembe; a másik az, mely tolerancziát nem ismer és tisztán csak a felekezeti szempontot állítja előtérbe. A két véglet igen, de a mi közte van, az ezen megoldás által megnyugtatást soha sem nyerhet. S tapasztaltam azt, hogy ezen intézmény a családokban, a társadalomban a türelmetlenséget, a vallási viszályt a legnagyobb mértékben fokozza s azért őszintén megvallom, hogy én bohozatalát nálunk nemcsak ma, de soha sem kívánom. De nemcsak ez okból nem kívánom, hanem még más okból is. A polgári házasságot, mint az a külföld némely államában létezik, az állami mindenhatóság és az egyházi mindenhatóság (?) közti küzdelem szüleményének tartom. Ismétlem, a polgári házasság egy haroz szüleménye, melyben van egy győztes és van egy legyőzött fél. S bár minden ily harczban az utóbbi időben az állam győz, az én meggyőződésem mégis az. hogy vallási kérdésekben a legrosszabb egyezség is sokkal jobb, mint a legfényesebb győzelem. Es hogy ott, a hol az egyik fél a másikat legyőzte, mind a kettő, a győztes úgy mint a legyőzött fél egyaránt vesztes." így ismerte Andrássy Gyula gróf a polgári házasságot és szomorú következményeit az életből. E szomorú következmények egyike a családok elkereszténytelenedése, még oly államokban is, mint például Poroszország, hol pedig a protestantismus uralkodó vallás, melynek fővárosából Berlinből az 1879. és 1880. évekre vonatkozólag Öttingen nyomán a következő statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre :
