Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1893

Index

— 44 — 113. sz. isk. Az 1891. évi XLIII. t. cz. végrehajtására vonatkozó vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet liatározmányai. A tanítói nyugdíjtörvény végrehajtása tárgyában múlt aug. hó 20-án 37290. sz. a. kiadott vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendeletnek határozmányait miheztartás végett következőkben közlöm a t. cz. Lelkészkedő Papsággal. 1. Az országos tanítói nyugdíjintézetbe csak végleges minőségben alkalmazott tanítók, illetve tanítónők vehetők fel. 2. Minden tanitó, illetve tanítónő, ki a mondott intézetbe való felvételre a törvényszabta kellékekkel bír, köteles (külön felhívás bevárása nélkül) felvétel végett jelentkezni és a felvételhez szükséges okmányait hiteles másolatban a tanfelügyelőhöz beadni. Ezen okmányok a következők: a) keresztlevél, illetve családi értesítő, b) tanítói oklevél, c) az összes szolgálati bizonyítványok, d) a dijlevél, illetve kinevezési okmány és azonkívül az állással egybekötött úgy tisztán tanítói, mint pedig kántori járandóságokról szóló részletes kimutatás, melyben a természetben élvezett illetmények pénzértékben mutatandók ki. 3. Azon okmányokhoz, melyek nem az állam nyelvén szerkesztvék, tartozik a tanitó azok magyar hiteles fordítását csatolni. 4. A nyugdíjra való jogosultság azon időponttól veszi kezdetét, a melyben a tanitó, illetve tanítónő az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe való felvételre törvényszabta kellékek teljes birtokába jutott; ha azonban a tanitó ezen időtől kezdve eyy évi határidőn belül az okmányok felterjesztésére vonatkozó kötelezettségének eleget tenni ^elmulasztja, a nyugdíjjogosultság részére csak azon év kezdetétől számíttatik, a mely év folyamában okmányait felvétel végett felterjeszti. 5. A biztosítandó nyugdíjigény mennyisége a tanitó által bemutatott dijlevél és az ehhez csatolandó külön kimutatás alapján, mindazonáltal oly fentartással állapittatík meg,, hogy a jövedelem téves bevallásából a nyugdíj alapra kár nem háramolhat. Mert ha valaki a tényleg élvezett fizetésnél nagyobb összeget egyedül azon indokból vall be, hogy magának magasabb nyugdíjat biztosítson, a végellátási eset beálltával azon magasabb nyugdíjat még akkor sem követelheti, ha a kivetett magasabb járulékokat pontosan be is fizette. Ellenben ha valaki a tényleg élvezett fizetésnél csekélyebb összeget vall be, a végellátás esetén csakis ezen bevallás alapján biztosított nyugdíjat fogja élvezni. Ugyanazért már saját érdekében is köteles a tanitó, valahányszor szolgálata közben oly állomásra lép elő, melylyel az eddiginél magasabb fizetés van egybekötve, az uj díjlevelet és fizetési kimutatást a kir. tanfelügyelőnek oly czélból beküldeni, hogy a tanitó ujabb fizetése pojitosan feltüntettessék és nyugdíjigénye megfelelőleg emeltessék. 6. Ha az iskola-fentartók vagy a tanítók a terhükre kirótt nyugdíjintézeti járulékok kivetését magukra nézve sérelmesnek tartják, a járulékok helyesbítése iránt a kirovásról nyert értesítés vételétől számítandó félévi záros határidő alatt folyamodhatnak; az ezen határidő letelte után beadott folyamodványok azonban tekintetbe nem vehetők. Kalocsa, 1893. márcz. 28. György s. k. érsek.