Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1893

Index

Ezen kimutatás kapcsán a ker. esperesek, a helyi lelkészek s a kerületi pénztárnokok figyelmébe ajánltatnak a következő megjegyzések: a) Nyugtákat a nyugdíj, illetőleg gyám pénz kifizetése czéljából ne fogad­janak el s ne küldjenek fel előbb a helyi lelkészek, inig a nyugdijintézeti alap évi számadásáról szóló kimutatás — úgy február elején — a megyei körlevelekben közzé nem tétetik. A nyugdij-osztalékok ugyanis a befolyó jövedelem s a teherszaporodás arányá­ban évről-évre változnak: inig tehát a hivatalos kimutatásból a megállapított osztalék köz­tudomásra nem jő, addig — természetesen — helyes és elfogadható nyugtát senki sem állithat ki. Minthogy továbbá idegen Írással a felküldött nyugták hibáit kijavítani vagy hé­zagait kipótolni az alapítványkezelő hivatalnak nem áll jogában, a, helyi lelkészek utasítsanak vissza minden oly nyugtát, melyekben nem a legújabb kimutatás szerinti osztalék-összegek foglaltatnak, vagy a melyek más tekintetekben szabályellenesen (pl.a megfelelő bélyeg és annak keresztülírása nélkül) vannak kiállítva. b) A nyugtákban az alapszabályok 24. §-a értelmében a nyugdíjasnak s gyermekei­nek nemcsak életben léte, de erkölcsi jó magaviselete is igazolandó az illető lelkész által. c) A nyugdijasok s gyámpénzt élvező gyermekek netáni halálesetéről a meg­felelő anyakönyvi kivonatok az alapítványkezelő hivatalhoz a főegyházi hatóság útján minden előforduló esetben azon nal s hivatalból felterjesztendők. Hasonlóképen bejelentendő az is, ha a nyugdijt élvező özvegy új házasságra lép. Bejelentendő továbbá — ha a gyámpénzt élvező gyermek 20 éves kora előtt netán keresetképessé lón; vagy ha valamely tanítóképző-intézetben, középtanodában, egye­temen tovább tanul: mert az előbbi esetben az alapszabályok 25. §. d) pontja alapján gyámpénzét elveszti: az utóbbi esetben pedig a figyermek életkorának 20-ik, a leánygyer­mek életkorának 18-ik évén túl is megtartja gyámpénzét, de csak tanulása idejére s oly feltétel alatt, ha tanulói minőségét az illető intézet igazgatója által kiállított hiteles bizonyitványnyal évről-évre,mindig a polgári év végéig, az alapítványkezelő hivatalnál igazolni el nem mulasztja. d) A kerületi pénztárnokok igyekezzenek az alapszabályok 14. §-ának második be­kezdése alapján az évi tagdijakat, kamatfizetéseket és tőketörlesztéseket, nemkülönben a nők és gyermekek után fizetendő összegeket — az ezen fizetéseket k ü 1 ö n feltüntető rovatos kimutatás két egyenlő példányának kíséretében — a kerületi espereshez minden év november 15-éig beterjeszteni: hogy a ker. esperes azokat még ugyanazon hó 30-ig az alapítványkezelő hivatalhoz felküldhesse; az alapítványkezelő hivatal pedig a teljesített befizetéseket elkönyvelhesse — még mielőtt az év vége felé rendszerint összetorlódó nagy munka ideje beállana. A kimutatás egyik példánya a teljesített befizetés elismeré­se ül az alapítványkezelő hivatal által aláírva fog az esperesi hivatalnak visszaküldetni, mely azt a maga igazolására a levéltárban fogja megőrizni. e) A kerületi esperesek az egyes nyugdijintézeti tagok befizetéseit ne egyenkint, hanem a lehetőség szerint az egész kerületből egybegyűjtve küldjék fel az alapítvány­kezelő hivatalba. És midőn az összegeket utalványnyal küldik be az alapítványkezelő hivatalhoz, a vitelbért (portót) ne vonják le a beszedett összegből, hanem vegyék meg külön az intézeti tagokon. LITT. CffiC, 1893. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom